viktornapló

Péntek:
Nyaf ma nálam aludt. Eredetileg az volt a terv, hogy együtt főzünk, aztán izzítunk egy filmet, de végül is alvás és bújás lett az egészből. Volt egy párórás időszak, amikor kifliben feküdtünk, és.. ez annyira felfoghatatlan nekem. Szóval feküdtem mögötte, szorosan hozzá bújva, millió ponton kapcsolódva egymáshoz, és.. mint ha megszűnt volna a testem kontúrja. Úgy értem.. ha póló van rajtam, érzem ahogy dörzsöl.. ha hozzám ér valaki, érzem a nyomást a bőrömön.. de most semmit sem éreztem. Egymáshoz simulva feküdtünk, és nem tudtam volna megmondani hogy hol érek véget én, és hol kezdődik Ő. Mint ha mindketten ugyan annak a testnek a részesei lettünk volna, mint ha megszűnt volna a határ közte és köztem. Szabadnak éreztem a lelkem. Csodálatos érzés volt.

Szombat:
Eredetileg már a féltizenkettessel el akart menni, de köszönhetően annak, hogy kifejezetten élveztük egymás társaságát, csak a fél2essel ment el. Miután hazaértem a Tiszairól, 6-7 sört elciccentettem estig, mire Tédé és Fire feljött. Természetesen az ivás tovább folytatódott, előkerült a bor is.. meg egy mikrofon is.. úgyhogy miért is ne vettünk volna fel egy számot?! Ezt azért.. megelőztek események, amik abszolút nem a józanságról tanúskodnak. Merev, satu, hulla, totál. Aztán reggel folytatódott. Nóta TV, menekülés Pali bácsi elől, fekete irodista, WHAT?!

Vasárnap:
Végre. Rendesen boldog voltam, hogy megint van meccs. 4kor felvett Vitya, első körben otthon is felejtettem a drapinkat. A boltparkolóból rohantam érte vissza. Mire megérkeztünk a stadionhoz, Gergő és Kopasz már a szokásos helyen vártak ránk. Elmentünk egy sörért a boltba, közben megbeszéltük a matrica ügyet. Megjött Dani is, egy-egy sört verettünk még, aztán stadionba be. Ismét vettünk söröket, de mire felértünk a lelátóra, már eltelt negyedóra és 1-1 volt az állás.. fasza.
Megint volt baszakodás a Sturmos drapi miatt. Ez már egy vicc, komolyan. Minden tábor, így mi is leszedtük a drapinkat a kerítésről, tiltakozásképpen. Az ultrák kiürítették a szektorukat, és középre a korlátra kiakasztották az előzőleg levetetett feliratokat. A rendezők nem bírtak nyugodni, el akarták venni tőlük. Csak hát ehhez először 30-40 dühös emberen kellett volna átverekedniük magukat, hogy elérhessék, így semmi sem lett. Később tudtam meg azt is, hogy a Gyál feliratú angol zászlót is levetették, ami eddig minden meccsen a miénk mellett függött. Miközben Danival összetekertük a Czimborákat, odajött hozzám egy csávó, hogy a félidőben tüntetőleg vegyük le az alsógatyánkat és tegyük a kerítésre. Hát nem kicsit döbbentem meg az ajánlatán. 400 közvetlenül körülötte lévő emberből épp engem szúrt ki ezzel a remek ötlettel. Hát ez is mi?
Egyébként nem sokra emlékszem a meccsből. Pedig volt rajtam szemüveg is.. Egyetlen gólt láttam csak a 4ből, azt is a Vidi lőtte.. Ezt leszámítva egyébként kurva jól éreztem magam, hatalmas brigád ez a Czimborák. Istenem, ennyi barmot.. Nagyon szeretem őket. Meccs után Gergővel úgy gondoltuk, hogy folytathatnánk az estét a Vikingben. A busz út az valami fergeteges volt. Szétvertem a kezem a tetőn, miközben ugrálva üvöltöztünk. Gergő szokásához híven összebarátkozott mindenkivel aki 2méteres körzetében állt. Össze is szedtünk így egy kiskölköt, aki állította hogy már 18 éves, de ha 16 volt, sokat mondok. Végig Dugónak hívtam, mert már akkor elfelejtettem a nevét amikor bemutatkozott. Szóval így hárman leültünk sörözni. Közben Vitya is megjelent, nem is tudom hogy mikor vagy hol hagytuk el. De egyszer csak ott volt megint velünk. Alma, sör, röhögés.. ez jellemezte az estét. Halvány lila gőzöm sincs mikor és miért jöttem el köszönés nélkül. Ráadásul egy korsó sörrel a kezemben. Aztán ha ez még mindig nem lenne elég, hazáig sétáltam. Totálon, egy korsó sörrel a kezemben. Ilyenkor annyira megkérdezném magamtól, hogy: Veled mi a geci van? Kurvára be voltam baszva az az igazság. Itthon már azt sem tudom mik történtek. Egyszer csak felkeltem reggel 5kor.

Annyira gyönyörű vagy... csak néztelek reggel miközben aludtál, és próbáltam feldogozni, hogy végre a karjaimban alszol, hogy ott szuszogsz mellettem.. és örülsz, hogy veled vagyok, és hogy odabújhatsz hozzám. Én pedig boldog voltam, hogy centikre fekszik tőlem az a lány, aki fenekestül felforgatta az életem.

A bál óta ez a szám pörög a fejemben:

Nem tudom mikor voltam utoljára ilyen boldog, mint ma reggel. Annyira jól éreztem magam veled. El se hiszem, hogy mindez megtörtént velünk.. hogy mindez valóra vált.. és mégis: szétharapdált ajkam a bizonyíték rá.

Jézusom mi volt ez már megint..

Tédével 5kor indultunk a búzáról, már a buszúton szétszakadtunk. Mondjuk volt egy nagy megfejtése is. Egy anyuka folyamatosan csitította a kisfiát a buszon, meg szólongatta hogy hallgasson már el. Erre mondta Tédé, hogy 10év múlva meg majd rinyálhat, ha már a srác hozzá se szól..

Barcikán, a végen vártunk egy kicsit Zsuzsival, Brazzal meg Snappal kiegészülve, mert Snip meg Anita késett egy csöppet. Aztán együtt bementünk a spárba, vettem söröket, aztán elsétáltunk Snipékhez. Útközben is végig szakadtunk, meg oltottunk egymást, de főleg Snappot (aka. FuraÉc). Hatalmas volt. Miután megérkeztünk, odaadtuk az ajándékokat. Snip vágott egy fejet először, de azért tetszett neki. Braznak meg kicsit súgni kellett, hogy leessen neki miért azt kapta amit, de utána nagyon röhögött.

Ekkor még csak 6-7 között járt valahogy az idő, de mi már belekezdtünk az ivásba. Kicsit később még jöttek emberek, aztán olyan 9re már részeg volt mindenki. Végig röhögtük az egész kibaszott estét, hatalmas buli volt. Szokásomhoz hívem elaludtam ülve nagyjából 2 órára, de se előtte se utána nem nagyon emlékszek mik történtek, csak arra hogy szakadunk végig. Meg hogy kiabálva beszélgetünk. Aztán egy srác neki akart menni Brízinek, Ő meg szólt nekem hogy menjek már ki vele, azt legyen már valami. A gyerek nagyon akarta a pofont, pofázott meg emberkedett Brízinek, mint valami utolsó cigány.. közöltem is vele a véleményem. Na utána már engem akart leütni. Tédé viszont leállította, amit kicsit bánok, mert szívesen leboxoltam volna a faszba. Közben megjelent KETIOZ hulla részegen, és 5 méteren 6× felborult. De akkorákat esett, rendesen nyekkent. Majd megpusztultunk úgy röhögtünk rajta. Megint sötétség, következő amire emlékszem hogy Tédével a nappaliban lefekvéshez készülünk, és akkor is szakadunk mint a kurvaélet. Teleírogattam Snipék jegyzettömbjét faszságokkal, reggel úgy röhögtem mikor visszaolvastam..

Ébredés után Tédével kb ott folytattuk, ahol lefekvés előtt abba hagytuk. Továbbra is röhögtünk megállás nélkül, nagyjából 2 órán keresztül. Közben összepakoltunk az udvaron a romokat, ami kb annyit jelentett, hogy én söröztem, a többiek pakoltak. Dél körül jöttünk el. Hatalmas volt.

Fél9re mentem a koliba. Eleinte szanaszét volt a brigád. Bandi és Réka elvonulva beszélgettek, a lányok készülődtek, úgyhogy addig Ádám szórakoztatott azzal, hogy egy androidos zongora appal eljátszott egy csomó dalt. Nagy volt. Nagyjából kilencre mindenki össze szedte magát és elkezdtünk giotinozni. Azt hiszem három kört játszottunk le, nagyon jól szórakoztunk. Fanni ma is gyönyörű volt.

Közben azért elfogyott a borom és a három söröm is, úgyhogy vannak sötét foltok. Eleinte úgy volt, hogy elmegyünk a rockcellarba, de sajnos mint kiderül aznap nem volt karaoke. Na meg.. már lassan éjfél felé járt az idő, szóval sok értelme sem lett volna elmenni. Így hát roki.. igen, megint elmentem. Igen, megint Fanni miatt. Az egész estét együtt töltöttük, táncoltunk sokat, beszélgettünk.. Egy csoda az a lány, komolyan.

Valahogy 5 és 6 között jöttem el, és végig az járt a fejemben, hogy mennyire jól éreztem magam vele. Roki.. hihetetlen, nem gondoltam volna hogy valaha még fogom élvezni.

2013. október 10. - 11. - 12.

Este 7kor találkozó a Siestában. Dani, Kopasz, Ákos, Piku, Milán, Gergő, Joci, Legenda. Bedobtunk pár sört, közben pedig próbáltam feldolgozni, hogy 24 óra elteltével már Amszterdamban leszek. Összeálltunk egy csoportképre, aztán fél9kor elindultunk.

Bár a többiek folyamatosan cserélgették a helyüket a kocsiban, én végig elől ültem. Talán pont ezért is, de nagyon keveset aludtam az egész út alatt. Mindig az épp aktuális sofőrrel és a mitfahrerével marhultam. Odafelé a német határig Kopasz vezetett, mellette Gergő és én. Nagy hangulat volt.

Vittem egy üveg gönczi barack pálinkát, rögtön el is kezdtük betermelni. Joci útközben a hátsó ülés és köztünk mászkált, mindig jött egy-egy körért, és osztotta szét a többiek között. Miskolctól egészen Németországig egy kisbusznyi oláhcigány is folyton feltűnt a pihenőknél ahol megálltunk, és pofáztak meg mutogattak hogy "3-0 Bukarest! 3-0 Bukarest!" Fasz kivolt már velük.. Közben elfogyott a barack, aztán előkerült még egy üveg házi is.. holott még a magyar határt át sem léptük.

Hajnali 3:42kor léptük át a német határt, utána meg is álltunk egy benzinkútnál. Gergő hozott labdát, úgyhogy passzolgattunk kicsit, hogy magunkhoz térjünk, és átmozgassuk magunkat. Megejtetem egy reggeli fogmosást is, és mivel ekkorra már kerülgetett a szarás is, úgy gondoltam teszek egy próbát. Hát emlékezetesre sikeredett. A WCn volt egy érzékelő, ami ha mozgást észlelt, az ülés mögül előjött egy kis szerkezet, és eközben elkezdett forogni körbe a WCdeszka, így letakarítva önmagát.. na most mindez akkor történt valahogy, miközben én rajta ültem. Azonnal felpattantam, úgy megiejdtem, mert aszittem van mögöttem valaki. Nagyon röhögtem utána magamon mire leesett hogy mi a franc történt. A budi előtt volt egy kutyaetető is, ezt meg kellett örökíteni:

Innen Milán vette át a vezetést egy darabig. Kopasz is bontott egy üveg vodkát annak örömére, hogy átadta a kormányt, így hát azt is muszáj volt elfogyasztani. Különben az odaúton összesen legfeljebb 2 órát aludtam, az is valahogy ez után esett meg. Egyszerűen nem voltam álmos, és annyira jól elvoltunk, hogy nem akartam aludni sem. Reggel egy újabb megállónál, a benzinkúton találtunk 1literes dobozos sört. Azonnal vettem is egyet. Legenda kipróbált egy nyerőgépet is amin nyert 20€-t, de nem jöttünk rá, hogy kell kiszedni a pénzt, így körbekérdeztem mindenkit aki a shopban volt. Végül két rendőr és egy harmadik fickó segítségével rájöttünk hogy működik. Legenda adott is 5€-t a segítségemért. Mikor visszaértünk a kocsihoz, akkor láttam meg Kopasz milyen szettben vereti.. nagyon nevettem raja.

A következő megállóban belebotlottunk két kisbusznyi németbe. Azok is valamilyen meccsre mentek. Kopasz és Gergő egyből odamentek hozzájuk, mikor észrevették, hogy a kisbuszuk hátulja tele van sörös rekeszekkel. Fogalmam sincs hogyan értették meg egymást, de kaptak sört.. Amíg ez zajlott, én egy közeli hídra másztam fel, hogy pózoljak a zászlóinkkal.

Azt hiszem innentől kezdve firkáltam végig minden elém kerülő felületet alkoholos filctollal. Csoda hogy sehol sem büntettek meg érte.. Telt az idő, haladtunk a pályán, elvoltunk végig. Az időjárás sajnos nem volt kegyes hozzánk, végig szakadt az eső, köd volt, úgyhogy alig láttunk valamit a tájból. Feltűnő volt az óriási kamion forgalom, Gergő 5 perc alatt 70et számolt meg belőlük.

Délután fél2kor értünk Hollandiába. Ismét megálló, ismét benzinkút. Itt tapasztaltam először azt a határtalan lenézést és megvetést, amit a hollandok árasztottak felénk egész ott tartózkodásunk alatt. Ugyan az a tekintet, ahogy én itthon egy lyukói putris cigányra nézek, aki épp valami eszméletlenül állatias, megbotránkoztató dolgot művel. Ezen a kúton pedig még nagyon kulturáltak voltunk, ami mondjuk már később nem mindig volt elmondható, de attól még a kurva anyjukat. Köcsögök. Cserébe összefirkáltam a budijukat. Vettem valamilyen édes csípős csipszet is.. az mondjuk nagyon finom volt. Utána, már nem messze Amszterdamtól összetalálkoztunk egy magyar kisbusszal. Innentől konvojban haladtunk tovább velük.

Nem sokkal ezután megérkeztünk a stadion környékére. Hát ez Nyugat-Európa.. óriási full-üveg toronyházak, hatalmas stadion, tömeg.. Szokatlan volt. A kocsi leparkolásával elég sokat szoptunk, legalább 5-6 embert kérdeztem meg hova álljunk, mire nagy nehezen valaki rendesen útba igazított minket. Ha ez nem lett volna elég, még állnunk kellett vagy félórát az esőben is, mire kinyitott egy kurva pénztár, ahol a parkolójegyet megvettük. Utána elindultunk a stadion felé, és továbbra is megrökönyödött és megvető tekintetek kísértek minket, amit én rosszul tűrtem, egyszerűen nem értettem mire fel utálnak minket ennyire..

Elég sok időnk volt még a kezdésig, nagyjából 4 óra, úgyhogy ezt a stadion környékén töltöttük el. Találkoztunk a csávóval aki megvette tőlünk az egyik felesleges jegyünket, így immár vele kiegészülve, 10en jártuk be a helyet. Tulajdonképpen ez egy város a városban. Szupermarketek, éttermek, kocsmák, ruhaboltok, lakóházak, meg minden lófasz.. mindezt pont azért, hogy ha elmész meccsre, még a fél életed elkölthesd előtte ezeken a helyeket. Találtunk egy KFCt, páran oda mentek be, mi néhányan meg tovább egy spár szerű helyre. Bevásároltunk szeszből, aztán egy Lidl mellett a fedésben megálltunk piázni. Komolyan mondom, nem is mi lettünk volna.. az igazi borsodi trógerek, akik az utcán piáznak a szakadó esőben 10°C-ban is.

Kopasz.. hát igen. Mindig lövi a hülyeségét hogy őt ismerik mindenhol, meg így meg úgy.. erre mi történik? Állunk, iszunk, beszélgetünk, azt halljuk hogy valaki üvölt hogy "KOPASZ! KOPASZ!" Egy régi spanja. Csak így random. Hihetetlen. Közben rám jött a pisa, elindultunk egy nyilvános WC felé. Gergő egy gyorsétterem ablakában megállt activitizni két hollanddal, akik egyszerűen nem tudták mire vélni a szitut, és néhány zavart mosoly után úgy csináltak mint ha ott sem lettünk volna. Majd megpusztultam a röhögéstől.. ültek ott csendbe, félszemmel minket néztek hogy mégis mi a francot akarunk tőlük, és közben próbáltak elbújni a szendvicseik mögé.. Hatalmas volt.

Ezek után lassan már úgy láttuk jónak, ha elindulunk a stadion felé. Némi bolyongás után nagy nehezen megtaláltuk a szektorunkat, és még egy kicsit maradtunk előtte iszogatni. Csináltunk egy csapatképet is.

Gergő már nagyon nem bírt a picsáján maradni, és hiába szólongattuk meg nyugtatgattuk, hogy álljon már le, mindjárt bemegyünk együtt, még egy-két percet bírjon ki.. nem.. neki muszáj volt bemennie egyedül. Rá tényleg egy pár percre elindultunk mi is. Én hátra maradtam Pikuval meg Kopasszal, mert még eldugtuk a piákat amik megmaradtak. Sétálunk a beléptető kapu felé, erre látjuk hogy jön oda hozzánk Dani bosszankodva, hogy Gergőt kibaszták a stadionból, és próbáljak már beszélni a szekusokkal hogy engedjék be. Fogalmunk sem volt mi történt, mármint hogy miért zavarták ki. Közben megtaláltuk Gergőt is, kicsit odébb pityergett. Kérdezem tőle mivan.. nem tudja. Nem emlékszik rá. Na bazdmeg, ilyenkor mit csinálsz? Az egyetlen ember aki tudná hogy miért küldték ki, hót részeg és nem emlékszik semmire. Feltehetően egyébként ezzel volt összefüggésben a dolog. Nagyjából 10 perc volt míg megtudtam nyugtatni annyira, hogy kiderüljön, még a jegyét is elvették tőle. Így viszont semmi esélyem nem volt, hogy tegyünk még egy próbát a beléptetéssel. Egy darabig még ott maradtam, megígértettem vele, hogy keres egy kocsmát vagy valami helyet, oda beül, a telóját a keze ügyében tartja, és ha végeztünk megkeressük.

Ezután a velem hátramaradt Kopasszal és Pikuval bementünk. Miután beléptem a forgókapun, megkértek hogy pakoljak ki a zsebeimből, a táskámból, és megkérdezték mi van ráírva a zászlómra. Ezután még megszaglászott egy kutya, én megsimogattam, mire ő elismerően vakkantott. Meg a szekus is.. szóval engem semmi inzultus nem ért a beléptetésnél. Jó, nem azt mondom hogy ez lenne a normális eljárás ha egy szar meccsre akarsz bejutni, mert kb a bűnözőket vizsgálják át ilyen tüzetesen, de ettől függetlenül a szándékos kekeckedés ténye fel sem merült. Ezután következett a lépcsőzés a vendégszektorba, a stadion tetejére.. Szerintem azért annyira nem volt vészes, de volt aki a tüdejét is kiköpte mire feljutott. Engem csak az zavart, hogy.. megyünk, és még egy forduló.. és még egy.. és még sehol sem tartunk, de már legalább 5-6 forduló mögöttünk van. Aztán mikor beléptünk.. hát nem állt el a lélegzetem. Tényleg méretes építmény, de azért annyira nem volt nagy cucc, mint amire számítottam.

Többen is mondták mellettem hogy kb a lélegzetük is elállt.. hát nekem nem. Valahogy az emberek által kreált dolgok soha nem nyűgöztek le annyira, mint az természet alkotásai. Így hát elhelyezkedtünk, csináltunk pár képet, és várakoztunk.

Ami viszont fura volt hogy a vendégszektor csupán egy plexi fallal volt elválasztva a stadion többi részétől, és ennek a falnak közvetlenül a másik oldalán már ültek a hollandusok. Ennek a meccs alatt nekem elég nagy jelentősége volt..

Ugyan is az csak egy dolog, hogy tükröződött mint a kurvaélet, és nehezen volt kivehető mi történik a pályán.. de ráadásul a második kapott gólunktól rajtunk röhögött minden kurva holland, aki a közelünkben ült. Mutogattak, vágták a pofákat, vigyorogtak, és ugyan azt a szánakozó, lenéző, undorodó fejet vágták, amivel egész nap szembesültünk, bármerre mentünk, bármit csináltunk. Belőtte a csapatuk a gólt, ezek meg mint a jól nevelt birkák: tapsikoltak arra a ritmusra, amit az óriás kivetítőn mutatott egy jelmezes faszkalap, eleresztettek néhány kiáltást, aztán leültek, és nézték tovább a meccset csendben a következő gólig. Undorító volt az egész közeg. Komolyan, hányingerem volt már tőle. Aztán jött a félidő.. és Milán szólt hogy Ő megy a faszba, nem megyünk-e. Hát nem kellett kétszer kérni engem sem. Piku is csatlakozott, aztán elindultunk kifelé. Jött a mérhetetlenül hosszú lépcsőzés lefelé, majd ki a kapun.

Kijöttünk: na mi legyen? Keressük meg Gergőt és üljünk be valahova. Milán hívja, beszélnek percekig, aztán leteszik. " -Na - mondom - hol van? -Azt mondja Pesten. -Mi? -Azt mondta hazament. -Na várjál majd én felhívom." Nem tudom mitől reméltem, hogy majd velem értelmesebb lesz: " -Hol vagy? -A Blahán. -Na jó de most komolyan hol vagy? Kijöttünk, mer szar volt. Megkeresünk, és menjünk be valahova. -Mondom hogy a Blahán vagyok -Okcső." Fullon volt minden csehó, és a kidobónak öltözött négerek sem nagyon rajongtak az ötletért, hogy bárhová is bemenjünk, így hát egy kisboltba néztünk be. Vettünk vodkát, egy üveg brazil ízű szénsavas üdítőitalt, meg söröket. Tanítottam az eladónak egy szép magyar szót. Remélem megjegyezte. Amúgy az is feka volt. Sőt, a stadion környékén amíg kint voltunk csak feketéket láttunk. Mint ha valahol Ghánában vagy Szváziföldön jártunk volna. Fogtuk a piánkat, aztán egy kissé félreeső helyen álltunk meg. Minden, a stadion irányából érkező hangrobbanás egyre jobban megerősített minket abban, hogy jól tettük hogy kijöttünk. Firkáltam azért még egy kicsit itt is, csak hogy tudják hogy ott voltunk.

Mikor láttuk hogy hatalmas embertömeg jön a stadion felől, mi is elindultunk a parkolónk felé. Addigra minden szesz elfogyott, és hát igen.. vodka.. hihetetlenül felszívtam magam. Jött velem szemben több ezer holland, és én mint aki izmot reggelizett, mentem előre. A hollandok meg.. vállak szét előttem, mint a Vörös-tenger, én meg naná hogy belelkesedtem ettől. Egy pillanatra Piku és Milán is eltűnt mögülem, én meg szartam bele, csak mentem előre mint egy bika ha vöröset lát. Kajak egy állas, és kiterülök amilyen állapotban voltam, de senki egy rossz szót nem szól hozzám. Valahogy átúsztam a hatalmas tömegen a stadion másik sarkáig, ekkorra már megint mögöttem voltak a srácok. Na innentől már hárman csináltuk azt, amit én eddig egyedül. Mentek a hollandok szépen, csendben, rendben hármasával a járdán, halkan beszélgettek, mi meg, a három magyar az út közepén ordítva és hadonászva robogtunk előre. Azt hiszem az összes diósgyőri dalt elénekeltük amíg a parkolóba értünk, és itt már kifejezetten elismerés volt a hollandok szánakozó, megvető pillantása. Legalább most tényleg kiérdemeltük. Mire odaértünk a parkolóba, már mindenki ott volt, még Gergő is visszaért a Blaháról. Beültünk a kocsiba, és.. sötétség. Semmire nem emlékszem.

Következő emlékképem, hogy haladunk az autópályán, mindenki alszik, és fogalmam sincs mi történt. Hisztiztem még egy sort, hogy mi a faszom már az hogy eljöttünk a kontinens másik végébe és nem mentünk be a belvárosba.. mire leoltottak a faszba, hogy kurvára megjárták a várost.. csakhogy  én úgy beájultam, hogy hiába pofozgattak, én fel sem ébredtem.. így a kocsiban maradtam azokkal akik nem akartak menni, és szépen csucsukáltam az anyós ülésen. Borzasztóan dühös és szomorú lettem.. Kellett is vagy egy óra amíg össze szedtem magam annyira, hogy legalább az életkedvem visszajöjjön. Amennyire kész voltam akkor emiatt, most annyira röhögök magamon.. kellett nekem megint kimenni, és bebaszni.. úgy, hogy előtte összesen 2 órát ha aludtam.. nem is csoda ha kidőltem.

Már 6óra felé járt az idő mire összeszedtem magam, de még mindig korom sötét volt mindenhol. Sőt, még utána legalább 1,5 óráig. Kopasz vezetett, mellette Ákos ült. Így haladtunk végig Németországon, és azt kell hogy mondjam, ez volt a túra legjobb része. Mindenen röhögtünk, megállás nélkül. Jövünk, nézelődök: "-Nézzétek már, ott egy tó! -Az nem tó te hülye.. hát hogy a gecibe lehet tó a domboldalba? -A faszt, hát nézd már meg rendesen! -Na várj, lehet.. - közelebb értünk: -TE HÜLYE AZOK NAPELEMEK HÁT MONDOM HOGY NINCS TÓ A DOMBOLDALON!" Innentől kezdve csak a tavakat figyeltük mindkét oldalt. Út közben elhaladtunk egy város mellett, és bár fogalmam sincs hol volt ez, de mi percekig azon röhögtünk, hogy az az Avas.

Közben természetesen hármunkon kívül mindenki szunyált, az a csoda hogy nem ébredtek fel, vagy ha fel is ébredtek, de nem tették szóvá hogy mi visítva röhögünk mindenen. Különben remekül elröhögtünk rajtuk is, ahogy egymáshoz bújva alszanak.. mint egy hatodikos osztálykirándulás.

Na most ez a szitu akkor lett mégviccesebb, mikor Dani felébredt. A fordított dominó effektus: kitolja a veséjéből Piku fejét, aki erre eszmélve félkómásan szembesül vele hogy hol feküdt, majd ő is eltaszigálja magától Milánt, akinek az ébredés pillanatában szintén halvány gőze sem volt róla hogy hol van. Majd megpusztultam rajtuk úgy röhögtem. Piku egyébként amikor aludt, valahogy mindig Dani hónaljába csúszott bele, Milán meg.. az igazi különc. Mindenki a feje alá teszi a párnát alvásnál.. Milán nem.. ő a feje tetejére.

Hát ha ezen nem röhögtünk legalább negyed órát, akkor egy percet sem. Közben felfedeztem, hogy 3 fogam igencsak mozog, sőt.. ijesztően laza. Na.. nem kellett sokat várni a magyarázatra sem: Amszterdamban leszoptam egy négert, akinek akkora fasza volt, hogy kiverte a fogaim. Ezen is hosszú percekig nevettünk, sőt.. a történet később még adott okot a derülésre.. Egyébként kezdett szépen lassan tisztulni az idő, bár ennek ellenére mégis sikerült egy kicsit elkeverednünk, hála Ákos hihetetlenül precíz tanácsainak. Megyünk, megyünk.. aztán egyszer csak az út szélén egy München feliratú tábla fogad minket. Na hoppá, itt valami kurva nagy gáz van.. idefelé nem erre jöttünk!

Szerencsére hamar sikerült korrigálni a hibát, aztán újra a jó úton voltunk. Lassan közeledtünk a határhoz, és az Alpokhoz is. Egyszerűen lenyűgöző szépségű. Az ősz, a hegyek, a tavak.. de tényleg, szavak nincsenek rá milyen szép tájon haladtunk végig. Regensburg után átmentünk a Duna felső folyásán is. Fura volt ilyen kicsinek látni.

Lassan átértünk az osztrák határon, aztán jött a jól megérdemelt pihenő. Itt egy kicsit elidőztünk. Ettünk, ittunk, betankoltunk sörrel, végre találtam Zipfert is.. nagyon örültem ám neki. Fizetésnél jött a meglepetés: a benzinkutas csaj magyarul köszönt ránk. Meg is lepődtem, mondom hoppá, már Hegyeshalomnál járunk? De hát a lány annyira nem értékelte a poént, úgyhogy inkább szépen megköszöntem a szép szót meg a jó sört, és elhúztam, mielőtt gázabbá vált volna a szitu. Focizgattunk még egy kicsit Pikuval amíg a többiekre vártunk, és csináltunk pár képet is.. ez nagy kedvencem lett.

Elindultunk, aztán volt egy sorcsere is, Milán és Dani jött előre. Milánnal tovább vittük a négeres sztorit, és fel akartuk tenni gyakorikerdesek.hu-ra ezzel a szöveggel: "Sziasztok! Leszoptam egy négert Amszterdamban, és kiesett 3 fogam.. szerintetek ez normális? 23/F" Különben Ausztria úgy nézett ki, hogy: sör, hegyek, sör, mingyábehugyozok, pihenő, hegyek, sör, sör, sör, hegyek, pisi, sör.. Amúgy kötöttem egy "megállapodást" is Danival, hogy 1,5 óránként állunk meg hugyozni.. hát persze hogy 20 perc után már majd bepisáltam. Közben továbbra is ámuldoztam a tájon, nevetgéltünk.. szóval jól telt az út ezen része.

Alig vártam már hogy elérjük Hegyeshalmot. Na nem azért, mint ha annyira szerettem volna már itthon lenni.. egyszerűen csak ha még egy km-el tovább kell menni, behugyozok. Mármint úgy igazából. Tatabányánál betértünk egy Burgerkingbe, de most szerencsére nem tévedtünk el utána úgy, mint nyáron a győri túra után.. Aztán Budán egy piros lámpánál egy pali elkövette azt a hibát, hogy mellettünk állt meg. Na nekem sem kellett több: -Csá! Hallod, most szabadultam! -Igen, látom a hajadon.. -Neem ez nem igazi, levehetős.. de amugy, csak vicceltem.. most jöttünk Amszterdamból.. leszoptam egy négert és kiesett 3 fogam. Ez gáz szerinted?" A többiek mögöttem dőltek a röhögéstől, a csávó meg annyira nem tudta hová tenni az egészet, hogy inkább elfordult, és már nem is válaszolt nekem. Átértünk a városon, aztán végig az M3mason, majd oda, ahonnan a túra indult.. a Siestába.

Hát ennyi volt a nagy utazás. Emlékül pedig álljon itt egy kép a kisbuszról, ami 2 napig volt 9 megtermett férfi lakhelye:

Csütörtök:
Úgy jöttem el itthonról, hogy ma hosszú idő után megint lenézek egy igazi rokis buliba. Jött Tédé, Braz, meg Tomi is. Először a hárlinál voltunk, aztán 10fele kimentünk az egyetemhez. Próbáltam rácsörögni spanokra, de mint utólag kiderült firma köszöntő szakest volt, úgyhogy senkivel sem tudtam beszélni. Később mikor már vége lett, felugrottam a koliba Bandiért, aztán le a parkba a többiekhez. Elég sok ismerősbe botlottunk bele, ott volt Évi is akit kb érettségi óta 2× láttam. Éjfél és 1 között mentünk be valahogy, bent összefutottam Gabival is, váltottunk pár szót, aztán eltűnt. A kékben belebotlottam végre Fanniba is, táncoltunk megint. Tulajdonképp, hogy egész őszinte legyek magamhoz el sem indulok a rokiba, ha nem szólnak du., hogy Ő is ott lesz. Leválltam tőle, sör sört követett, meg a korábban bedöntött vodka is megtette a hatását. Sokat kóvályogtam, keresgéltem az embereket, táncolgattunk, spanolgattam, szóval egész jó volt. A vége felé már se Fannit, se Gabit nem találtam sehol, Tédéék is jöttek, úgyhogy elindultam velük haza. Pontosabban a tapelághoz a mekibe. Lesétáltunk, közben 3 éjszakai járat is elhúzott mellettünk, és mindezt miért.. a meki zárva volt felújítás miatt. Nos.. remek. Felkúrtam magam, lehugyoztam a mekit (mint utólag mesélték) aztán gyalog elindultunk a Centrum felé. Közben az összes gyerekkorunkból ismert dalt, főcímdalt, és minden egyebet végig énekeltünk, sőt.. üvöltöttünk.. na az nagy volt. A Vörösmartin bementünk egy pékségbe, ami Istennek hála épp 4kor nyitott, épp amikor arra vetődtünk. Megreggelizett mindenki, aztán irány haza.

Péntek:
Reggel képtelen voltam 6kor kelni, 1.5 óra alvással. Úgy nyomtam ki az ébresztőm, hogy nem is emlékszem rá. Eltelt a nap, este pedig Tédével ismét a várost céloztuk meg. Centrumnál összefutottunk Krácival, Pikuval meg Adriánnal, így indultunk tovább. Tesco, majd lépcső a Lévay mellett. Ott voltunk egy darabig, megjelent Iván a kurva is, Krácival volt egy kisebb beszélgetése: "Cső Iván, miújság? - Hát mittudomén.." Teljesen kiégtünk. Utána Lenéztünk az EUra, belebotlottunk a totál Szexterbe, aki az est hátralévő részében már velünk maradt. Kurva hideg volt egyébként, úgyhogy Pikuval kiegészülve beültünk a parkoló lépcsőházába. Kicsit később jött valami portás féleség, aki kiküldött minket, majd próbálta bezárni az ajtót, de minimum 10percig szarakodott vele, se belülről, se kívülről. Közben Esztertől és Pikutól folyamatosan kapta az ívet, pusztultunk már meg a végére, úgy szétszopatták szerencsétlent. Az meg kb reagálni nem tudott, csak puffogott meg durrogott. Miután már végleg rommá fagytunk, lenéztünk a TEDbe. Caramel lépett fel, amire ismét csak suna miatt mentem be. Tekintve hogy ingyenes volt, volt egy csomó cigány is, már vártam mikor lesz valami jó kis balhé, dehát hiába.. nem volt semmi különös. Fellépés után még vártunk kint Tédével egy kicsit, aztán jöttünk haza.

Szombat:
Fél12kor a búzán találkoztam Danival, meg Gergővel. El is indultunk Kaposvár felé.. csakhogy már Nyéknél felforralta a vizet a Pözsó, úgyhogy visszafordultunk, és átültünk a Golfba. Mire nem jó ha az embernek két kocsija van.. Igaz ami igaz, egy órás mínuszban voltunk, úgyhogy Dani nyomatta neki rendesen. Pest mellett még felvettünk 2 embert, aztán indultunk tovább. 3,5 óra alatt tettük meg az utat úgy, hogy jópárszor meg kellett állni hugyozni is. Az első gól épp akkor esett, amikor a parkolóból sétáltunk a stadion felé. Először csak az ordítást hallottuk, és bíztunk benne hogy nem csak egy szabálytalanság vagy egy helyzet váltotta ki a hangzavart. Mire nagy nehezen bevergődtünk a beléptetőkapun, már eltelt kb 10perc. A félidő vége felé az ultrák is csatlakoztak, és a csapat is nagyon jól játszott, szóval egy hatalmas hangulatú meccs jött össze a végére. Nyertünk 2-0ra, és végre ismét volt ünneplés.. idejét sem tudom mennyi idő telt el az utolsó, idegenbeli óta. Hazaúton, Pest és Miskolc között végig énekeltük a teljes retro repertoárt, Gyöngyhajú lánytól Bikinin és Demjén Rózsin keresztül Kozsó nyálbandáinak nyekergéséig. Hatalmas volt. Sőt, egyben így ez a túra kurvajó volt. Nagyon örülök hogy elmentem. Legutóbb ilyen jó turán 2012 májusában, a pécs meccsen voltam.

Hát ezt nem hiszem el..

Tegnap megtettem a Magyarország - Ukrajna futsal osztályozó meccset. Pár perccel a vége előtt az ukránok elhúztak két góllal, ekkor felálltam a TV elől, összegyűrtem a szelvényt és bedobtam a hamusba. Ma reggel hívott Dani, hogy amúgy megfordítottuk a meccset, és nyertünk. Fogalmam sem volt, hogy ilyen hosszú és cifra káromkodásra képes vagyok. Dani majd megszakadt a vonal túlsó felén, mikor megkérdeztem, hogy mikor nyit a Siesta.. nem akartam a lóvét veszni hagyni. Szerencsére megtaláltam, Orsi segített kikukázni, és a lottózóban is elfogadták hiába volt szarrá gyűrve. Mondjuk cseppet húzta a száját az asszony, de az már kit érdekel.

Hétfő:
Bandi hívott este, hogy van-e kedvem felugrani hozzájuk a koliba, meg majd Ligetbe. 8ra ott is voltam. Miután mindenki össze szedte agát először Máténál iszogattunk, aztán lementünk a klubba giotinozni pár kohásszal. Na ez egy fasza játék. kicsit be is adta, Bandi megetetett, aztán még egy kört játszottunk. Sajnos ekkorra már elmúlt 11, és Iboly volt a portás, szóval mondhatni kizavart a koliból, mivel látogató nem maradhat tovább. Volt egy kis tétova, mert a csapat nagy része inkább Millerbe ment, én meg oda tuti nem, így Bandival és Rékával mentünk a Ligetbe. Iszogattunk, de már annyira nem adta ez a része. Volt megint egy kis kakaskodás is, bár nem úgy mint a múltkor, aztán Bandiék veszekedtek, én kiakadtam, aztán jöttem.

Kedd:
Tédével meg Firével futottunk össze DGYbe. Kisbolt, 2sör, domb. Jó este volt, elmarhultunk. Domb után sétálgattunk körbe-körbe a sín mellett, full céltalanul és full értelmetlenül. CSŐ BÉLA! - CSŐ GÉZA!

Szerda:
Hát a gyógytornász summer beach 2013ból végül is egy karaoke est lett (ami hozzá teszem hatalmas volt). Fél9kor találkoztunk a Centrumnál: Gabi, Zsófi, Adri, Timi, Réka+Bandi. Bor a teszkóból, aztán Erzsi. Mentek a sztorizgatások, közben megérkezett Ádám is. Megjelent két random pöcsarc is, és úgy érezték csatlakozniuk kell.. holott előtte még az egyikkel kishijján összeütöttem, aztán hirtelen nagy span lettem. Elég hűvös lett közben, és mivel elfogyott a szesz, elindultunk a RockCellárba. Mondhatom, hogy ment a szokásos őrület: egyszerre négyen-öten énekeltünk..... énekeltünk a lófaszt.. ÜVÖLTÖTTÜNK egy mikrofonba, iszogattunk, röhögtünk, egyszóval hatalmas hangulat volt. Éjfélkor névnapom tiszteletére kértek nekem egy számot.. hát mi mást, ha nem a kivisz majd hazát. Történt még egy s más, aztán ismét csak záráskor jöttünk el.

Csütörtök:
A nevem napja. Most jutott eszembe, hogy tulajdonképpen egész héten ezt ünnepeltem. Pedig ez csak egy évnap, a szülinapom se ünnepeltem soha ilyen keményen.. No mindegy. Szóval fél2re letekertem DGYbe, kosarazni. Tédével tali, majd kicsit később Fire is csatlakozott. Dobálgattunk, de ha 10/1 bement nekem, sokat mondok. Azért elszórakoztunk, aztán mikor meguntuk Tédé elkezdett szórakozi a bicajommal.. hát az volt még egy mutatvány, tekintve hogy nem tud bicajozni. Sodortunk egy szeletát is, Tédéről kiderült hogy egy 40éves kiégett díler, és hogy egy szakállas szopó pókember a kosárpalánkon a háló.
Délután Anyukával főztünk, aztán este megjött Zsuska. Vacsiztunk, beszélgettük, és megbeszéltük azt is, hogy 20-án megyünk Bonobo koncertre. Nagyon örültem hogy eljön velem, ugyan is megint az a bosszantó helyzet állt elő, hogy bárkit hívtam, nem jött senki. Na de a lényeg, hogy megvannak a jegyek, úgyhogy nincs vissza út. Utána együtt elindultunk a városba, Ő ment haza, én Tédéékhez csatlakoztam az Erzsin. Kicsit már be voltak baszva, bár azért volt 2,5 óra előnyük. Kicsit később elindultunk a Forintba, aztán Szinvaterasz, majd Retron. Gabesz behívott egy sörre, beszélgettünk kicsit, aztán mivel már éjfél elmúlt, nekem meg a bérletem lejárt, elindultam gyalog haza. Most vitték fel 7500ra a helyszíni bírságot, én pedig nem akartam megkockáztatni hogy a Szent Annán belefussak egy egész villamosos razziába. Fél óra alatt haza is sétáltam, még jól is esett. Kitisztult a fejem.

Péntek:
A nap délután fél5kkörül kezdődött. Gergővel tali a Vikingben, egy sört bedobtunk amíg vártunk Pikura, aztán mikor megjött együtt elnéztünk a lottózóba, aztán le a Balatonba. Csatlakoztunk Danihoz és Kopaszhoz, söröztünk, majd 7fele átsétáltunk a Siestába, útközben végig a Pofa be-ből idézgettünk.. "Téged hogy hívnak? - Zsozef. - Ááá.. szóval Afrikából jöttél? - Nem, az antillákról te BAROM! - Akár csak az én Zsozef barátom.. afrikai az Antillákról." Legurítottunk itt is pár sört, amíg nem kezdődött a meccs.. amit inkább ne is néztem volna. Szavak nincsenek rá.. talán jobb is hogy nem tudtam elmenni. Ahogy vége lett, Pikuval visszamentünk a városba. Tédéék az EUn voltak amikor megérkeztünk. Elég szar kedvem volt a meccs miatt, vettem is egy sört, majd átmentünk a Retronba Gabeszhez. Na innen indult be az este. Egy csapásra elszállt a rossz kedvem. Elkezdtünk mászkálgatni a városba, hát az Erzsin már muszáj volt leülni, mert úgy röhögtem Tédén, hogy nem bírtam menni. Az egész szitu, ahogy nem bír megállni, és jön nekem full kétségbeesett fejjel.. hát kész. Utána az EU felé vettük az irányt, közben elromlott Tédé google translator-je mire összefutottunk Pikuval: "P: - buzi vagy Tédé? V: - google translator, nem buzi translator.. a buzival csak veled tudna beszélgetni annak mi értelme? P: - ha-ha. D: - GECI EZ JÓ VOLT!!!" Utána megint mászkáltunk, míg a Forintban össze nem futottunk Blankával és a spanjaival.. akiket sikerült 5 perc alatt teljesen lerongálni. "V: - Tédé, kell rózsa? Itt van a földön. D: - Várjál Védé, most a stukkert fogom. - V: Guns 'n roses?" Kész.. kiégés.. Aztán a sarkon játszottunk még Jay és Néma Bobosat is, közben elhangzott egy kisebb kérdés: "Ezek a nők miért állnak itt? HE! Ti nők, miért álltok itt?" Kicsit később megint vissza mentünk a Retronba, de innen már beütött a tucat korsó sör, úgyhogy homályos a dolog. Összességében kurva nagy este volt, iszonyat jól éreztem magam.. illetve hát a meccset leszámítva.

..ha egy kicsit tökösebb lennék, és a szívemre hallgatnék az eszem helyett.

Nyaralás, mert ezen a nyáron sem jutottam el sehová. Gyűlölöm ezt az állapotot. Nincs senki, akivel el tudnék utazni ide-oda, eltölteni egy kis időt.. ezért is örültem Bandi meghívásának.

Hetekkel korábban hívott fel félrészegen az ötlettel, hogy mi lenne, ha 19-én elmennénk Leviékkel hozzá, hívná spanjait, és akkor veretnénk náluk, mert szabad a ház. Na hát nekem sem kellett kétszer mondani, így 19-én reggel negyed 7kor a Tiszain vártam Gabira. Levi és Eszter Hernádnémetiben szálltak fel, aztán együtt robogtunk tovább Újhely felé. Azt gondoltam, majd alszik mindeni, úgyhogy vittem magammal a könyvem az útra, ehelyett végig beszélgettük meg röhögtük az utat, így pillanatoknak tűnt a 1,5 órás út. Mint kiderült, évekkel korábban ezen az útvonalon "belekötött" Levibe pár sittes cigány, Levi pedig nunchakuval akart nekik menni. Nos, ez a valódi esemény eléggé eltorzított verziója, de jó volt utána Levit még napokig ezzel szívatni.

Mikor megérkeztünk az állomásra, először egy cigánygyerekre hittem hogy Bandi, amíg rendesen rá nem fókuszáltam. Kis kacaj volt ezen is, bár Bandinak annyira nem tetszett a vicc, azt hiszem a helyében én sem örülök ha egy szikkadt cigánnyal tévesztenek össze.. Na a lényeg, hogy berámoltunk a Tháliába, Gabi ült elől, Eszter, Levi meg én hátul, sőt, Levi kijelentette hogy ő középen akar ülni. Az indíttatást kevésbé értem, minden esetre elférni nem nagyon lehetett így tőle. Útközben megálltunk Királyhelmecen, hogy még a Lidl-be beugorjunk knédliért. Bandi korábban már szólt, hogy éppen podpora (segélyosztás) van, de nem gondoltam volna hogy ez ilyen. Minden bolt és posta környékén hemzsegtek a cigányok. Mint valami csótányfészek. Ami viszont ennél még jobban megdöbbentett, hogy alig hallottam szlovák szót. Sőt, az egész ott tartózkodásunk alatt sem nagyon találkoztam igazi tóttal. A pénztáros is széles mosollyal, sziasztokkal köszönt amit akkor nagyon furának és szívmelengetőnek tartottam, főleg mert az első ember volt, akivel a "határ" átlépése után találkoztam. Minden esetre később szembesültem vele, hogy ez tök normális dolog, és pár nap múlva már az hangzott furán ha nem csak magyarul beszélnek körülöttem az emberek. Na a lényeg, hogy megvettük amiért bementünk, és indultunk is tovább Battyánba. Egyébként összesen 45perc volt az út, olyasmi tájon mint ha Cigánd felé mennék. Battyán kis falu, nagyrészt magyar, bár a podpora azért itt is látszott, mindenhol cigányok mászkáltak. Réka már ott volt, köszöntünk, lecuccoltunk, Bandi kiosztotta a szobákat, aztán kiadta az ukászt a lányoknak, hogy csinálják meg a csirkeszárnyakat, addig mi ketten elvittük nagymamáját Helmecre, orvoshoz. Már meg sem lepődtem, hogy mindenki magyarul duruzsolt a váróban. Azon viszont nagyon, hogy az utcákon a villanyoszlopra hangosbemondók vannak felszerelve, ahol előbb szlovákul majd magyarul is vakerálnak valamiket. Nem nagyon értettem hogy mit, de egy magyar pártról és színházműsorról szóló mondatokból csíptem el 1-2 szót. Visszafelé, de már "otthon" beugrottunk még a postára, és a boltba is, majd haza. Épp elkészült az étek: knédli, paradicsomos káposzta, sült csirkeszárny. Először próbáltam késsel-villával, aztán próbáltam kézzel mancsikálni, de valahogy sehogy sem esett kézre a hármat egyszerre, szépen enni. Aztán Levivel rátettük a káposztát a knédlire, és úgy haraptuk mint ha valamilyen lekváros kenyér lenne. Bandi meg Réka jól kiröhögött minket, sőt Bandi még egy képet is csinált Leviről, hogy megmutathassa a szüleinek, milyen "találékonyak" voltunk.

Utána azért megmutatták hogy kell szépen, kulturáltan viselkedni az asztalnál, ha ilyen eszünk. Teszem hozzá akkorra, mikorra már kb végeztünk. Ebéd közben megérkezett Nándi is, Réka öccse. Miután kicsit felszabadult, kiderült mekkora arc is valójában. Ittunk pár kör házit, aztán elérkezettnek láttuk az időt, hogy bicajjal elinduljunk a Latorcára. Természetesen a lőrét nem hagytuk otthon, és még sörből is feltankoltunk, aztán így nyolcan elindultunk.

Az út először a falun, majd a cigánysoron, de nagyobb részt egy ártér szerű bozótos-cserjésben vezetett. Közben ment a vigasság, kisebb-nagyobb ütközésekkel, egyensúlyvesztésekkel, koordinációs zavarokkal. Mindenki kellően becsípett már, én pl egy ilyen alkalommal, mikor hallottam magam mögül valamit csattanást, és hátra fordultam hogy megnézzem mi történt, belegurultam a bozótba, majdnem el is dőltem. Kicsit nevettek ki.. Nagyjából 15 perc lassú tekerés után értünk fel a töltésre, majd onnan nem messze a lengőhídhoz.

Épp olyan volt, mint a filmekben: nyekergő fa, jobbra-balra kilengő kötélszerkezet.. először igazán embert próbáló feladat volt a pálinkától spiccesen végig szédelegni rajta úgy, hogy inog minden felé, és még a bicajba se tudtam kapaszkodni rendesen, mert valahogy az se akart arra menni amerre én toltam. Nagy nehezen átértem a másik oldalra, addigra a lányok épp elkezdték az átkelést, visítozva, tiltakozva.. ahogy egy igazi lány: "jaaaj én ezen nem megyek át! jaj mi lesz ha leesek!?" stb. stb. A gavallérok vissza mentek értük, hogy átsegítsék őket, én meg egy igazi trollhoz méltó módon elkezdtem ingatni a hidat. Hát azért a sikoly és szitokáradatért már megérte. Nagy nehezen átértek, aztán tovább indultunk. Végül egy holtág mellett, a tarlón állapodtunk meg.

Nándival egyből az iszapba cuppantottunk minden szeszt, ami mint utólag kiderült hatalmas hülyeség volt, alig bírtuk utána kiszedni. Réka elesett útközben, a térdét lehorzsolta, Bandi pálinkából rögtönzött rá fertőtlenítést.. nem aratott osztatlan sikert. Kacarásztunk, fényképezgettünk, itt van egy kis képszakadás, aztán történt ami történt, Bandi és Réka össze kaptak. Amíg kibékültek, Levivel karatésat játszottunk. Még most is fáj a sípcsontom.

Utána visszafelé Nándi felvetette, mi lenne ha beugranánk a hídról. Voltam olyan spicces, hogy meg sem fordult a fejemben hogy mi van ha nem elég mély a víz, vagy egy gally van a vízfelszín alatt, ami felnyársalhat.. úgyhogy átmásztunk a szélére, aztán kis habozás utána ugrás....... leírhatatlan. Imádom ahogy a félelem utolsó szikrája is kiveszik belőlem abban a pillanatban, hogy a talpam alól eltűnik a talaj, és azt a pár másodpercet, amíg a zuhanás akár repülés is lehetne, vagy lebegés.. és végül a víz simogatását, amikor átbukik a fejem felett. Tényleg, ezt át kell élni, nem lehet leírni. Teljesen megrészegültem az élménytől, és ugrottam még egyet, amit már nem kellett volna, mert rosszul érkeztem, félig a hátamra, és utána borzasztóan szúrt a mellkasom napokig, talán egy kisebb légmell alakulhatott ki. Viszont ami nagy kérdés, hogy mi a fenéért ugrottam ruhástól a vízbe!? Bár mire hazaértünk, megszáradtam, de az indíttatást akkor sem értem.. Hazafelé úton Eszter már igencsak jól érezte magát, és el is esett, úgyhogy még szerencse hogy Tomi, akivel már a Kocsonyán is találkoztam, épp akkor érkezett meg Bandiékhoz kocsival, így ki tudott jönni érte, és Gabival együtt hazafurikáztak (lehet hogy Réka is velük ment, erre nem emlékszem már). Bandi és Levi így maguk mellett tolva hozták a két üres bicajt, így a hazaút jóval lassabb volt, és mivel Levi sem volt színjózan, meg és sem, egyszer össze is ütköztünk aminek egy kisebb borulás lett a vége. A falu szélén a cigány soron felajánlotta egy purgyé hogy megveszi a gazdátlan bicajt.. hát nem járt sikerrel. Mikor megérkeztünk, én bevetődtem a zuhany alá. Azt nem tudom még mik történtek ez után, a következő amire emlékszem, hogy ülünk a "mókapadon" Nándival meg Tomival, Tomi egymás után gyújtja a cigiket, és röhögünk mint a kurvaélet fasza minden szaron. Közben szalcsit sütöttünk, meg ittuk a köröket. Eszter egészen hamar kiütötte magát, talán már akkor mikor hazaértünk, úgyhogy Levi hol vele volt, hol kint velünk, aztán hirtelen eltűnt, mint utóbb kiderült elaludt. Réka meg Gabi maradt talpon a végére, Bandi nem ihatott mert másnap reggel megint vezetnie kellett, Tomi csak simán nem ivott, Nándi meg.. arra nem emlékszem Ő ott volt-e még ekkor. Na szóval így hárman ittuk a köröket megállás nélkül, egyiket a másik után. Réka folyton jött hogy na még egy picit, csak egy kicsit igyunk még, naa naaa igyunk már.. nagyon aranyos volt. Azt is megtanultuk, hogy az üdítőt málnának, a tömény italokat pedig pálinkának mondják, úgyhogy ha legközelebb valaki megkérdi hogy kell-e málna pálinkával, most már tudom hogy akár vodkanarancsra is gondolhat. Amúgy teljesen elveszítettem az időérzékem, mert már 11kor azt hittem, hogy van vagy 2óra, de végül is tényleg 2fele feküdtünk le, viszont azt nem tudom addig mi történt.

Másnap reggel. Ébredés, reggeli, kómás fejek, mindenki szenved.. azt hiszem én voltam a legkevésbé másnapos. Nagy nehezen már 10-11fele mindenki magához tért, aztán kis tétovázás után úgy döntöttünk, végül is kimegyünk a Tiszára. Nagyjából félóra volt kocsival, de mivel nyolcan voltunk, Bandi kétszer fordult. Amíg megérkezett a második hullámmal, mi Levivel Eszterrel és Gabival kerestünk egy jó helyet, ahová letelepedhetünk. Ahogy a part szétterült a kanyarban, ahogy a homok sütötte a lábunkat.. mint ha Cigándon lettem volna. Rögtön bevetettem magam a vízbe, kellemesen hűvös volt. Kicsit úszkáltunk Levivel, megállapítottuk hogy elég lassan mélyül, viszont a sodrás erős volt. Mint kiderült, az örményekkel is vigyázni kell, akik a víz alatt rejtőznek. Kiéltem a gyerekes homoktúró vágyaimat is, amikor elástam a parton a sört és a málnát, hogy be legyenek hűtve. Mondjuk szart sem ért, mert ugyan olyan meleg volt mikor kivettük, de én jól éreztem magam homokozás közben. Megjöttem Bandiék is, aztán felsétáltunk a parton egészen messze, hogy félig a sodrással félig úszva leereszkedjünk. Épp a folyó közepén úszkáltunk, amikor eszembe jutott hogy kiskoromban mennyire szerettem volna átúszni a Tiszát úgy, mint a nagyok. Hát most itt volt a lehetőség. Bandit is rávettem, és amint a rendőrök elmentek a partról, át is úsztunk a túlpartra, ami egyébként már Magyarország volt. Remek érzés volt. Egy régi vágyam teljesült ezzel az aprósággal. Utána már lassan elindultunk hazafelé, de még azért csináltunk egy képet.

Hazafelé egy sorompónál álltunk jó sokáig, mint kiderült tőlünk pár percre már az ukrán határ van, és a vonat amit mi látunk, arra felé tart Szlovákiából. Majdnem negyedórát álltunk ott, mire végre megmoccant a szerelvény, és átmehettünk. A hazaúton megálltunk Csernyőn egy pizzériába, hogy az aznapi ebédet biztosítsuk magunknak. Sajnos Levi és Eszter semmiképp nem tudtak tovább maradni, így ők miután hazaértünk, rögtön elkezdtek készülődni, mi addig megkajáltunk. Újhelybe is ugyan úgy utaztunk, ahogy előző nap. Miután felszálltak a vonatra, elmentünk Mátéért, aztán vissza Újhelybe, mert a félreértéseknek köszönhetően Ádám 1,5 órával a megbeszélt időpont után futott be. Mondanom sem kell, eléggé zabosak voltunk, főleg mert még aznap szerettük volna gulyást megfőzni, és tekintve hogy az idő is elromlott és már sötét is lett mire vissza értünk, ebből nem lett semmi. Helyette viszont Réka rajzolt egy piás társast, amibe szépen bele is kezdtünk, ám én már a végére nem jutottam el, ugyan is kidőltem nagyjából félúton. Volt amúgy egy nagyobb dinnyénk is, amit még Bandi az érkezésünk előtt vett, és amit naponta legalább 3× jutott eszünkbe hogy meg kellene enni, végül azt hiszem ekkor lett elfogyasztva.

A harmadik nap reggele. Stílusosan zenével ébresztettük azt, aki még nem vergődött ki az ágyból akkorra, amikorra a többség már igen. Előző nap Gabi talált a kocsiban egy "90-es évek válogatás" címkéjű CDt, amin mint kiderült apróbb zenék vannak, úgyhogy a balatoni nyár, a táncolj még, sájgájz, és még hasonló, borzalmasnál borzalmasabb zenekarok ébresztették a csapat felét. Reggelire virslit főztünk, mint kiderült talán túl sokat tettünk a fazékba..

..de azért jó lett. Az előző nap elmaradt bográcsozást viszont bepótoltuk. Gulyást főzünk. Bandi ásott krumplit, ami egy kisebb komédiába illett.. vagy olyan kis gubics volt mint egy heregolyó, vagy ha nagyobbacska volt, szét volt rágva. De csak a belseje, a héja egy lyuktól eltekintve ép volt. Azért csak összeszedtünk egy vödörre valót, utána én meg Máté nekiláttunk a hagyma felkockázásának, közben odabent Réka a hússal foglalatoskodott. A krumpli pucoláshoz is nekiláttunk, bár én a felénél átadtam a késem Ádámnak, elfogyott a türelmem. Nándi és a spanja gondoskodott a tűzről, amit párszor ott hagytak a picsába, így ilyenkor majdnem teljesen el is aludt, én léptem közbe. Mondjuk az indíték a pálinka volt, úgyhogy meg lehet őket érteni.

Szép lassan főtt a gulyás, Bandiék kihozták a hangfalat, így telóról tudtunk zenéket tenni. Közben "teázgattunk", csúszott a konyak és a pálinka is. Eközben egy fűkaszás ember is megjelent, aki a két telek közötti gazost aprította le. Épp akkorra ért a kerítéshez, mire a levesünk megfőtt, és mivel az asztal közvetlenül a kerítés mellett volt, így kénytelenek voltunk odébb költözni az udvar másik végébe, a fűre.

Sajnos ekkorra már elromlott az idő is. Amikor kijöttünk én még félmeszkóba voltam, mire megfőtt a kaja, már a pulcsim hiányoltam. Úgy volt megbeszélve hogy én és Gabi ezen a napon jövünk haza ebéd után, ám végül is sikerült rábeszélni minket, hogy maradjunk még egy napot. Hogy őszinte legyek, egyikünket sem kellett nagyon győzködni, nagyon jól éreztük magunkat.

Így hát Bandi Mátéval ment vissza délután Újhelybe, és visszafelé már a szüleivel és hugával jött. Mi addig, amíg távol volt, rendbe vágtuk a házat, porszívóztunk, mosogattunk, rendet pakoltunk, szóval csilli-villire varázsoltunk mindent. Amíg vártunk, kiültünk a kertbe kártyázni Nándival, a spanjával meg Ádámmal. A játék neve "anyád" volt, olyasmi mint a kent. Elszórakoztunk vele, Ádám lőtte a nap dumáját: "Viktor.. van nálad 5-ös? - Van. - Treff ötös? - Nem. - Ja.. bazdmeg, az nálam van." Megérkeztek közben Bandi szülei is, bemutatkoztunk szépen, az apukájával meg is ittuk a pertut nem sokkal ezután. Vacsira főzött nekünk lecsót, utána kicsit beszélgettünk és iszogattunk, majd hirtelen éjszaka lett. Megérkeztek Réka szülei is, és ott folytattuk, ahol abba hagytuk. Tea, pálinka, gin. Arra még tisztán emlékszem, hogy letegeződök mindkét apukával, beszégletünk minden féléről, és innentől valahogy képszakadás van. Sajnálom nagyon, mert jó lenne emlékezni mik történtek még, és az se lett volna rossz ha nem dőlök ki és még ébren vagyok tovább, de hát ez így jött ki.

A negyedik nap. Reggeli, készülés. Ádám közben elment megnézni a templomot, és mint kiderült amúgy kb a fél faluval összespanolt az alatt a pár alkalom alatt, amíg a boltba volt ezért-azért. Tisztába volt a falu összes friss pletykájával, azzal hogy ki kinek a kije, és ki mi csinált, illetve kivel. Mikor jöttünk el, még integettek neki a falusi asszonyok, amikor meglátták hogy ő is a kocsiban ül.. hát hihetetlen volt. A hazaút mindent egybevéve, ajtótól ajtóig 3 óra volt. Fura volt megint belépni a lakásba, ennyi mindennel a hátam mögött. Egyébként az egész úgymond nyaralás legkellemesebb csalódása Gabi volt. Ezelőtt csak felszínesen ismertem, de most tök jól kijöttünk egymással. Beszélgettünk csomót, szivattuk egymást, ő ütögetett, én oltottam.. elvoltunk. Egyik legkedvesebb emlékem, mikor csak hárman kocsikáztunk, Petőfit hallgattunk, és éppen ez a dal szólt. Csak bambultam ki kettejük között a hátsó ülésről, és ettől az apróságtól olyan nyugodtság, és boldogság fogott el, mint már nagyon régen. Leírhatatlanul jó volt ez a pár nap, teletűzdelve sok-sok boldog, önfeledt és gondtalan pillanattal. Szívből köszönöm nektek.

Hát hol is kezdjem.. Úgy indultam el fél8kor a városba (az elmúlt napokban már sokadjára), hogy nem egyedül jövök haza. Sajnos ismét nem jött össze, de ami helyette történt.. kurva vicces és egyben kurva tanulságos is volt.

Tehát Tédé, Braz, Fire meg én először spár, majd EU. Eleinte kihaltság volt, alig lézengett ott pár ember. Aztán oda jött hozzánk egy hajléktalan, Istenről és Jézusról beszélt, meglepően értelmesen, és miközben hallgattam, végig az járt a fejemben, hogy Ő lehet Isten egyik megtestesülése. Így utólag leírva kicsit furán hangzik, de akkor csak erre tudtam gondolni.. és talán épp ez a gondolat az alapja a hitünknek.

Közben Fire elment baszni, és miután az emberünk is levált, és mi megittuk a borunkat, vettünk még 1-1 sört, és átmentünk az Erzsire. Az OFF reppelni szeretett volna, de mivel az EU időközben feléledt, túl sok volt a fültanú. Így hát hárman átsétáltunk, leültünk egy padra, reppelgettek, és közben hallottuk meg, hogy arrébb egy csaj igen jó hangon énekel. Oda hívtam hozzánk, hogy nem lenne-e kedve Tédéékkel egy közös számot tolni, ő pedig hozta a bnőjét is. Mint kiderült, a bnője 15, ő 20 volt. A hangjuk nagyon odabaszott, csináltam rengeteg hangfelvételt is, de még nem hallgattam meg milyenek lettek. Közben a téren többek is figyelmesek lettek a produkcióra, egy srác odajött és a kisebbik lányt fűzögette, a másik meg elkezdett beatboxolni. Na az azért elég kemény produkció volt. Beatbox, repp, ének.. komoly volt nagyon. Aztán hogy-hogy nem, ezzel a két sráccal és a random társaságukkal elindultunk valami kocsmába a Vörösmarthyra, mert hogy már éjfél elmúlt, és minden bezárt. Közben kiderült, az a hely sem 0-24, úgyhogy mi 3man, meg a lányok leválltunk, és a Szinva teraszon kötöttünk ki.

Azt már nem tudom hogy jutottunk el arra a ponthoz, de onnantól az este annyiból állt, hogy a kiscsaj rajtunk "tesztelte" hogyan menjen oda illetve tekerje az ujja közé a palikat, közben mi és az idősebb bnője adta neki a tanácsokat.. Durva, hogy már ilyen fiatalon ennyire ráérzett, viszont még így is kurva vicces volt ahogy a testhez álló szoknyáját úgy felhúzta hogy az egész picsája ki volt, és ahogy próbálta tenni az agyát, kevés sikerrel. Minden esetre nagyon durván tolta, és benne is van a vérében a kurvaság.. sajnos. Én kifejezetten jól szórakoztam, ahogy tette ott az agyát nekünk, és próbálta eljátszani a nagylányt. Utána, mikor hazaindultunk, Braz elkezdte ontani magából a hülyeséget..hát ez volt az este fénypontja.

Elhitette ezekkel a szutykokkal, hogy ő a VV3ban volt benne, és hogy milliókat keresett vele, igy lett ismert Tédével meg az OFF formációval, hogy ismeri az összes magyar hip-hop előadód, nagy spanba vannak, meg hogy multkor az én lakásomon buliztunk Fluorra, és hogy SP egy kényes buzi, hogy előre meg volt írva a forgatókönyv a valóvilághoz, és hogy Tédé azt hitte az RTLklub székházában hogy TóthGabi fiú.. meg mittudomén még mik voltak.. ezek meg úgy megették, hogy öröm volt hallgatni. Sőt! Még ilyeneket lőtt az idősebbik csaj hogy: "Jajj tudtam én hogy valahonnan ismerősök vagytok, akkor biztos a VVből, meg a Viva TVről!" Egyszerűen felfoghatatlan volt. Utána hazafelé azon gondolkoztam, hogy.. végül is azért hitték el, mert el akarták hinni.. full átlátszó volt az egész, de nekik annyira kellett ez a megerősítés, hogy amit csak sejtenek azzal kapcsolatban, hogy a ValóVilág és úgy általában az egész média világa egy előre megírt szar, és hogy milliók repülnek a zsebébe annak, aki szerepel, hogy el akarták hinni, és el is hitték. Tátott szájjal csodálkozva nyelték le az egészet. Az egy pillanatig sem forult meg a fejükben, hogy ha ennyire tele vagyunk, miért villamossal megyünk haza, vagy hogy Braz hány éves volt, amikor a VV3 futott, ha most 20.. dehát ezeknek ez kellett. Ennyire egyszerűek.. az idióta kis picsa, aki kurva akar lenni, és a féldagadt némber aki menyasszony.

A centrum mögött találkoztam Danival és Pikuval 4kor, majd együtt le a Balatonba. Jött még Kopasz és Gino, legurítottuk a söröket, aztán 5kor elindultunk. Útközben ment a szokásos marhulás, az egyik pihenőnél találkoztunk 5 kövesdivel, beszélgettünk velük kicsit, aztán azon nevettünk hogy mi is ilyenek leszünk 30-40év múlva, mikor majd megyünk meccsre. Győr előtt, mikor letértünk a pályáról, begyújtottuk a füstbombákat, amiket Daninak adtunk Pikuval szülinapjára, csináltunk képeket is, meg videót is, bár én nagyobb füstre számítottam.

Miután megérkeztünk Győrbe, meg akartuk látogatni a Korong kocsmát, ahol tavasszal olyan kellemes emlékekkel gyarapodtunk, de sajnos most a rendőrök még a közelébe sem engedtek, úgyhogy jobbhíjján bementünk a stadionba. 500ért sör, aztán elfoglaltuk a helyünket a drapink mögött. A meccs.. hát először is vállveregetés magamnak hogy vittem szemüveget, másodszor meg vállveregetés a csapatnak, mert simán leírtam a picsába az egész stábot, amikor idejött Tomiszláv SZIVACS, és most be kell látnom, tévedtem. Jól játszottunk, hajtós, tüzes, izgalmas, élvezhető meccs volt, és bár kicsit hiányérzetem van amiért nem tudtunk nyerni, hisz simán ott lógott a levegőben hogy két góllal vezessünk, de ettől függetlenül ez is jó eredmény.

Hazafelé még Tatabányán megálltunk egy burgerkingnél, aztán.. hát valahogy sikerült kurvára eltévedni, és kb ilyen lyukóhoz hasonló földutakon kóvályogtunk legalább 10 percig, mire nagy nehezen kikecmeregtünk oda, ahonnan elindultunk. Kevés röhögés út közben.. Végül 3ra értünk haza, és összességében.. az a tipikus túra, amikor vigyorogva szállsz ki hajnalban a kocsiból, és a Futball Faktorból elhíresült szavakat mormolod magadban, amíg elérsz az ajtóig: "naná hogy kurvára megérte!"

06.17-07.19.

5hetet töltöttem önkéntesként a megyeiben, a II-es Belgyógyászaton. Amennyire nyűg volt az elején, annyira megszerettem a végére. Fontolgattam, hogy maradnom kellene még, de tekintve hogy önkéntes munka, így hát egy fillér fizetést sem kaptam.. na meg ugye elvégre csak nyár van, és így lehetőségem sincs egész napos programra.. nem mint ha eddig lett volna ilyen..

Hogy nézett ki egy átlagos napom? 5:40 és 6:00 között kikászálódás az ágyból, attól függően aznap hajnalban mikor értem haza. Gyors készülés, reggeli, aztán indulás 6:30 körül. Odaúton vagy olvasás vagy Bonobo hallgatás, vagy esetleg mindkettő. Általában nem értem be kereken 7re, pár perc késéssel léptem be mindíg. Elmentem az őrző előtt, be az öltözőbe. Átöltöztem, tollat a póló nyakához tűztem, kulcsot az övre, névtáblát a  pólóra, aztán indulás. Az őrzőben körbeköszönés, kézmosás, és attól függően mennyi az idő, ücsörgés még ott egy kicsit. Közben befutott Gyuszi és István is, aztán együtt fél8kor elindultunk a szokásos reggeli körre. Először az őrzőről szedtük fel a beutalókat, majd a férfi, és női oldalról is. Az ultrahangot és a röntgent általában István vitte, az endoscopiára, és ERCPre szóló beutalókkal én foglalkoztam. Tehát miután megvoltak a papírok, lesétáltam a GEAra, leadtam Heninek a mappákat, megnéztem a napi programot, egyeztettem a II-esről hány beteg van, aztán tettem a jeleket magamnak a papíromra: melyik betegnek van lent a papírja, melyik beteget hoztam már le, és melyikük végzett már. Andi általában kért már akkor egy gasztróst, úgyhogy mentem is fel a székért, és a betegért. Útközben cseverészés, nyugtatás, hogy nem lesz az olyan rossz.. holott valójában kurvaszar érzés. Közben beindult a colono is, Éva azt szerette ha lehetőleg két beteg már lent is van, hogy mehessen a vizsgálat gyors egymásutánban, mint a futószalag. Nagyjából ezekkel el is telt az egész délelőtt.

Néha előfordult, hogy egy beteget a GEA előtt UHra is el kellett vinni. Ilyenkor ráírtam az UHs beutalóra hogy ülő/fekvő, meg hogy: utána gasztro/colono, majd a beteggel elgurultunk a vizsgáló elé. Bementem felvetetni a papír, közben általában találkoztam Petivel is, aki a III-asról hozta le a betegeket. Miután a beutalót felvették a rendszerbe, átvittem a vizsgálóba, szóltam hogy már itt vagyunk, aztán kiültem a váróba a beteg mellé. Általában - tekintettel arra, hogy még utána lesz más vizsgálat is - hamar behívtak minket. Ha fekvő volt, elraktam az útból a vizsgáló asztalt, és a helyére toltam az ágyat, ha ülő, akkor átsegítettem a székből. Amint a vizsgálatnak vége lett, letöröltem a zselét a betegről, aztán irány tovább, végig a folyosón. Leparkoltunk a GEA előtt, én pedig bementem szólni hogy megjöttünk. Itt már többet kellett várni, attól függően, volt-e bent épp orvos. Begurultunk a vizsgálóba, felültettem a beteget a asztalra, majd segítettem elfektetni, és pózba állítani, attól függően, hogy alul vagy felül ment be az ujjnyi vastag cső. Miután megtörtént a vizsgálat, visszagurítottam őket a szobájukba. Nagyjából ez ment délig, addigra általában minden betegemmel végeztem, és jöhetett az ERCP. A beteget letoltam a gasztroba, ott az orvosa felvilágosította mivel is jár majd a vizsgálat, aztán átkísértem az ERCPbe. Felsegítettem az asztalra, majd beültem Zsóka néni mellé, a röntgen sugaraktól védett szobába. Amint vége lett a vizsgálatnak, az enyhén kótyagos beteget visszaültettem a székbe, majd feltoltam a szobájába. Aztán attól függően mennyi meló volt, vagy el tudtam jönni 1kor, vagy nem.

Optimális esetben 1:10kor már az ebédlőben voltam. Felvettem a tálcát meg az evőeszközöket, aztán a két tányér hamit, egy poharat, és leültem az ablak meletti asztalhoz. Az volt a kedvenc helyem az ebédlőben. Hoztam magamnak vizet, elővettem a könyvet, és olvastam evés közben, bár az utolsó hetekben előfordult hogy Fruzsival meg az orvostanhallgató gyakszis haverjaival ettünk együtt. Ebéd után jöttem haza, és attól függően mennyit aludtam éjszaka, vagy lepihentem vagy olvastam tovább estig, amikor is indultam be a városba. Így nézett hát ki egy átlagos napom. Persze volt olyan is, hogy a röntgenbe és az UHba én hordtam a betegeket, akkor sokkal több kört kellett megtennem, de azt a részét is ugyan úgy szerettem.

Természetesen vannak sztorik is.. mikor az ERCPbe úgy kellett berohannom ólom mellényben, hogy lefogjam a beteget, akivel az orvos és a 3 asszisztens nem bírt már, úgy vergődött.. vagy amikor colono közben az öreg úgy elkezdett visítani mint egy kisbaba, és az Istennek sem lehetett lecsitítani, bármit csináltunk vele, utána meg, mikor kitoltam, végig nézni az elszörnyedt arcokon a folyosón.. vagy mikor az egyik beteggel egyik nap lementem UHra, másnap reggel meg mikor mentem érte hogy viszem gasztróra, a nővérke szólt, hogy az illető megszökött éjszaka.. aztán persze ott volt az a beteg is, aki hangosan végig imádkozta a vizsgálatot, és a másik aki már meg sem szólalt, csak egyfolytában jajgatott, megállás nélkül ha baja volt, ha nem.. és a többi tucatnyi másik történet, ami most hirtelen eszembe sem jut.. na szóval nem unatkoztam, az a lényeg. Jó volt nagyon.

06.22.-23. - Snipnél bográcsozás. Délelőtt lementünk Firével, együtt bevásároltunk Snippel és Brazzal, és annyi holmit összeszedtünk, hogy azon gondolkoztunk, ellopjuk a bevásárlókocsit, és azzal hazatoljuk. Végül is nem tettük meg, mert ahogy végeztünk, ránk szakadt az ég. Óriási vihar lett, bőrig áztunk mind. Kicsit para is volt, hogy lesz-e főzés, de megoldottuk.. mondjuk a tűzgyújtás nedves fával szép mutatvány volt.  Egész este pörögtünk, hatalmas őrület volt, és olyan bográcsgulyást rittyentettem, hogy igazán büszke voltam magamra. Az éjszaka közepén elfogyott a pia, úgyhogy elgyalogoltunk a tescoba, Snip, Fire, én meg még volt valaki.. Na a lényeg hogy útközbe belebotlottunk 2 lányba, azok mentek 4-5 méterrel előttünk, mi meg útközben végig énekeltünk nekik minden szépet. Mivel ők is arra mentek amerre mi, ez nagyjából 30-40 percig így ment. A végén Snip utánuk szaladt, és mint kiderült KAROSSZÉRIA LAKATOSNAK tanulnak és a faszuk ki volt velünk. Full tahók voltak, amit valahol meg is értek, bár én nem bunkózva hanem röhögve reagáltam volna le ha kilométereken keresztül követ 4-5 idióta és röhögve énekel minden faszságot. Másnap még ott maradtunk Firével és "medencéztünk" ami annyit jelentett hogy félórát szenvedtünk hogy bele tudjunk ülni a jéghideg vízbe, aztán mikor sikerült, meguntuk, és mentünk filmezni. Este jöttünk haza.

06.25. - Liget. Este 9kor csörgött a telefonom, mikor már épp beletörődtem, hogy ez estét egyedül töltöm. Bandi hívott, egy órám van leérni a kolihoz, menjünk a Ligetbe. Öltöztem, indultam, és mint a svájci óra, olyan pontos voltam. Először a koliban fogyasztottunk, eltörtem Kriszti borát, szétvágta az ujjam, szétvéreztem mindent, de megoldottam. Miután megittuk a magunkét, lementünk a Ligetbe. Elég sokan voltunk, de a társaság nagy része lány, csak 4en voltunk fiúk: Bandi, Máté, MrMóga, meg én. Ki is használtuk a lehetőséget, és lementünk csocsózni, a többiek fent maradtak. Egyszer csak jött le az egyik lány, annyit mondott hogy kurva fárasztó társaság ült oda hozzájuk, mi szartuk le, játszottunk tovább. Aztán kicsivel rá jött le egy másik valaki, és mondta hogy mi történt. Megyünk fel, Gabi csurom sör, reszket, full ideg mindenki. Elmesélték hogy megkérték a srácokat, hogy húzzanak el a rákba mer idegesítőek, aztán azok felbaszták magukat ezen, ordítoztak, taplóskodtak, anyáztak, Gabi az egyiknek az arcába vágta a sörének az alját, az visszaöntött egy teli korsót, meg felvett egy üveget az asztalról és megsuhintotta. Na ekkor lett vége az egésznek, és ekkor szóltak nekünk. Bandival beleálltunk a 2 srácba, akik teszem hozzá nálam jóval nagyobb darabok voltak. Bandi nagyon befeszült, úgyhogy én osztottam végig, igen büszke voltam magamra hogy így elküldtem a kurva anyjába mindkettőt.. fülüket farkukat behúzták, és elhúztak a véreres faszba. Kicsivel utána a harmadik gyerek odajött hozzám, hogy ő csak most találkozott ezekkel, és hogy ő nem akart rosszat, menjünk csocsózni, de leoltottam a faszba, Bandi ezen röhögött még napokkal utána is. Még kicsit maradtunk, de mivel nekem másnap meló volt, sajnos 2fele már jönnöm kellett.

06.30. - Város. Találkoztam a városban Fannival, Adrival, meg Bandival, Kezdeti bolyongás után a Vikingben kötöttünk ki, de sajnos az 10kor bezárt mi meg nem akartunk leállni, úgyhogy átmentünk a Forintba, ami éjfélig volt nyitva. Onnan gondoltunk egyet, és kitaláltuk hogy gyerünk ki a nagytescoba borért. Aztán a szeles utcán eszünkbe jutott, hogy amúgy ennyi erővel mehetünk az avasi tescoba is, és akkor utána koli.. úgyhogy 20asra szálltunk. Útközben Timivel is random összefutottam, váltottunk pár szót.. Tescoba bevásároltunk, söröket bort, mindent, aztán elindultunk a koliba. Sajnos a köcsögnéni volt a portás, aki már ilyenkor nem enged fel idegent, úgyhogy megpróbáltam felsurranni mikor nem figyelt, de valahogy mégis meglátott.. úgyhogy kint még ültünk egy darabig, de végül is nem láttam értelmét tovább maradni így, szóval hazajöttem.. de azért még így is kurvajó este volt.

07.01. - Kövesd. Úgy volt, hogy pörgetünk egy szalcsit az előző napi társasággal, de nem sikerült 3ig érdemben előrelépni az ügyben, úgyhogy gondoltam egyet és leugrottam Robihoz Kövesdre. Kurvarég nem láttam már. Állomásról legalább 20-30perc séta után találtunk végre egy kocsmát, ott sörözgettünk, beszélgettünk csomót, majd benyomtunk egy burgert.. én életem legdurvábban csípős hambiját ettem meg. 3× csípett. Na utána még egy kis sör, aztán el is telt felettünk az idő, úgyhogy indultunk a buszpályaudvarra. Robi ellőtte a nap aranyköpését is.. A táblákon a pontos idő mellett ki volt írva, hogy mikor indul a köv. busz abból a megállóból. Robi: "Ahogy nézem, minden busz 19:05-kor indul most.. - Őőő.. Robi.. az a pontos idő. - pár másodperc csend - Jaaa.." A hazafele út olyan nyugtató volt.. kezdett nyugovóra térni a nap, én meg ültem a buszon hallgattam a zenét, és csak bámultam ki.. Imádok utazni.

07.03. - Meccs. Meló után rögtön mentem Tamiékhoz, Tédé meg Fire már ott volt. Füstöltünk kicsit, elvoltunk, aztán én léptem 5fele, mert meccs volt 6tól egy román csapat ellen. Leértem a stadionhoz, lassan megjöttek a többiek is, ittunk egy sört, aztán gó be. A meccs baszott szar volt, úgyhogy amikor Dani is megérkezett 10-15 perccel kezdés után, le is ültünk a lelátó alatt sörözni. Az utolsó 5 percre mentünk még fel, de minek.. Csináltunk egy képet még, aztán lementünk a Balatonba. Gergővel kitaláltuk, hogy csinálni kellene egy bográcsozós vagy sütős Czimborák-napot, a többieknek is tetszett az ötlet, úgyhogy a dátumot is megbeszéltük. Utána még Siesta,de itt már képszakadás van, aztán valamikor hazaértem.

07.05.-07. - Leviéknél. Délután melóbol ahogy hazaértem, egyből jött fel Levi, megvárta míg elkészülök, aztán együtt mentünk le a Centrumhoz. Csatlakozott Bandi, és indultunk Gesztelybe. Úgy volt hogy sütünk szalonnát aznap este, végül is ez elmaradt, helyette ettünk lángost. Este még kicsit ps3maztunk, meg sakkoztunk meg elmáztunk, meg beszélgettünk és röhögcséltünk, szóval kurvajó volt megint. Másnap 2fele kimentünk, valami falunap volt, megnéztük Leviék karatéskodását, aztán beültünk a Poroszkaiba hogy sörözzünk. Fanni+Joci, Levi+Eszter, Bandi meg én. Sör mellé végül is túrtunk egy pizzát is, aztán kitaláltuk hogy üljünk fel erre a motoros kisvonat szerű izére... mert miért ne. Körbe vitt a falun, egynek simán jó volt. Eszter meg Levi megint drámáztak.. kicsit aggódtunk hogy most mifasz van, de Levi leszarta, így hát mi is. Estére Áronhoz voltunk hivatalosak bográcsozásra, ami egész jól alakult. Igaz a társaság nagyrésze elég fura figura volt, úgyhogy velük nem is nagyon foglalkoztunk, de ettől függetlenül elvoltunk mi ott magunknak. Pálinka, vodka, sör (ami vmi kurvaszar házifőzésű volt..) és nem nagyon bántott már hogy mivan. Valahogy 1fele szörnyen elálmosodtam, úgyhogy vissza mentem Leviékhez, a többiek még maradtak. Utána mesélték, hogy Áron csattra vágta magát, kifeküdt a verandára, és mikor az anyja 2fele kiment szólni neki hogy most már jó lenne ha befejeznénk a bulit, csak egy halálhörgés szerű hanggal tudott felelni. Utána az egyik fura gyerek eltűnt, és mint később kiderült, reggel a falu másik végében az árokparton ébredt fel. Élet.. Vasárnap délelőtt segítettünk pár szép nagy darab terméskő helyére gurításában is, kicsit azért bele is fáradtunk a végére. Bandi visszament a koliba, én még maradtam. Flekkeneztünk, ami kifejezetten jó lett, este meg összeült a Kónya család, és a tűz mellett igazi családi hangulatban sütöttünk szalonkát. Nagyon jól éreztem magam, kicsit olyan volt mint ha én is a része lettem volna arra az estére egy igazi nagy családnak, olyannak, amiről mindig is álmodtam. Igazából épp ezért jó Leviéknél.

07.08. - Strand. Reggel kis késéssel értem be a melóba, rögtön Leviéktől. A nap hamar elment, mint általában, aztán mikor végeztem láttam hogy többször is kerestek Bandiék. Visszahívtam őket, mondták hogy száguldjak hazafelé fürdőgatyáért, és a selyemréti strandon találkozunk. Így is lett, és egy kurvajó délután kerekedett az egészből. Most adták át a strandot, és határozottan jó lett. A csúszdák is faszányosak, az idő is remek volt, és a víz is, bár az kicsit már meleg is talán.. nagyon-nagyon-nagyon jól éreztem magam. Lubickoltunk, aztán csúszdáztunk órákon át.. utána Adrival verettünk 1-1 bivalyt, Levi és Bandi lángost, aztán kezdődött előlről minden.. Annyit csúszdáztunk, csoda hogy nem kopott szét a picsámon a gatyám. Tényleg, szavakba nem önthető mennyire jól esett végre lubickolni egy kicsit, és hát a társasággal sem volt hiba. Egészen zárásig ott voltunk.

07.09. - Karaoke. A meló egész pörgős volt, meg sem álltam egész nap. Már pár hete egyedül viszem a GEA-t, így sosem unatkozok nap közben. Amint végeztem, és megebédeltem, hívtam Bandit hogy merre vannak, ők végeztek-e már gyakorlaton. Már a nagyTescoban voltak, úgyhogy csatlakoztam hozzájuk. Onnan el koliba, Adrival összedobtak valami étket, aztán elkezdtünk borozni. Közben játszottunk alkoholit.. a 8. mező az volt, hogy ha rálépsz, irány vissza a startra. Én ebbe 7 alkalommal léptem bele. Eleinte még vicces volt, de mikor már a többiek rég végig értek a pályán, és én még mindíg csak a "vissza a startra" mezőre léptem.. na sebaj, legalább kicsit beadta a borovics. Közben csatlakozott KovácsTimi is, megnéztük a Movie43-mat.. hát agyfasz az a film, komolyan. Utána sikerült meggyőznöm a többieket, hogy menjünk még be a városba. Megkajáltunk a megaburgerben, aztán a cellarban kötöttünk ki. Ismét ment a karaoke, megint hatalmasat alakítottunk, annyit röhögtünk, meg énekeltünk.. sosem gondoltam volna hogy ennyire meg fogom ezt szeretni. Nagyon jól éreztem magam. Záróráig maradtunk.

07.12. - Blankánál. 9kor szólt Tédé, hogy Blankánál üres a pecó, menjek fel. Így is tettem, kicsivel később megjött még Szemi, valami Zsolti, meg Csipi. Kicsit Anikó is felnézett, de nem maradt sokáig. Iszogattunk, ment az xbox, füstöltünk a teraszon, a többiek szívták Blanka vérét, én meg elhitettem Szemivel meg Csipivel hogy 2évig taxiztam. Nehéz volt megállni hogy ne röhögjem el magam, de úgy megkajálták, hát már a végén majdnem elárultam nekik hogy csak szopattam őket. Hajnalig, a nap első sugaraiig maradtunk, és minden perce megérte. Nagyon jó volt. Este aranyköpése: "Blanka?! - Mivan? - Csak megkérdeztem. - Mit? - Hogy Blanka."

07.13. - A Czimborák-nap. Délután Pikuval találkoztunk, kimentünk a nagyTescoba, vett egy felsőt, meg vettünk szeszt. Épp mikor kijöttünk, összefutottunk Zsuskáékkal, felajánlották hogy elvisznek besenyőbe Gergőékhez. Mikor megérkeztünk még csak Gergő és Csonti volt ott, de nem sokkal később megjött Kopasz, Gino, Dani majd nagyjából egy órára rá Milán és NagyViktor is. Kopasz volt a kajafelelős.. sült krumpli, sült hagyma, 22szelet tarja, tucat csirkemell.. beszarás milyen finom volt. Ha 70 ujjam van, azt mindet megnyaltam volna. Közben ittunk is azért, ment a sör, a pálinka a viszki meg a vodka is. Játszottunk egy 4v4 focit is a kertben, hát mekkora borulások voltak, te jó ég.. nagyon nevettünk. Én voltam Kopasszal, Gergővel és NagyViktorral, Dani volt Pikuval, Csontival és Milánnal. Végül ők nyertek asszem 5-2re. Hatalmas játék volt. Az este végére elkezdett csepegni az eső is, de vajmi keveset foglalkoztunk vele. Ültünk a tűz mellett, röhögtünk, iszogattunk.. jó volt nagyon. Még egy ilyet össze kell hoznunk, hatalmas nap volt. Éjfélkor lett vége, úgyhogy Pikuval még elmentünk Tédéhez. Úgy volt hogy lesz buli, de már csak Ő meg Braz voltak mire megérkeztünk. Kicsit felpörgettük a hangulatot, bár amekkroa lendülettel érkeztem, olyannal aludtam is be nagyjából egy órával utána.

aber hängst noch immer an der Wand.
Die Zeit mit dir war schön,
doch uns bleibt nur die Erinnerung daran.
Und manchmal wünsch ich mir, wir Zwei
hätten uns später erst gesehen.

Tehát.. először az előzmények. Hétfőn kezdtem a megyeiben önkéntesként, főként beteg hordással megy el a 6 órám, és eddig tetszik. Az egyetlen "baj" az, hogy nem alszom valami sokat éjszaka, mert ezzel párhuzamosan beindult az élet a városban is. Minden nap bent vagyunk, és van valami kurvajó dolog amibe belecsöppenünk. Kedden pl a Görögszőlő utcán voltunk, egy házibuliba. Volt sörpingpong, az a kocsmás játék amit még a karrinás időkben Regiékkel csapattunk mindig az órásban, találkoztam sok új arccal is, úgyhogy nagyon jól szórakoztunk. Aztán 3-4 óra alvás következett, majd 7től 1ig meló. Utána ebéd, haza, aztán délután irány Tédéhez és Firéhez, később hozzám, és úgy be a városba.

Találkoztunk Krácival+Domival, és Pikuval, aztán a spár után az Európa téren kötöttünk ki. Most újra reneszánszét éli, 2-3 év elteltével. Eleinte csak Tédével meg Firével voltunk, Szofiékkal futottunk össze, melléjük ültünk le. Később jöttek Tamiék, meg még pár ember akiket nem ismertem. Onnan kezdett bepörgni az este, felmentünk a templomhoz, voltak kacarászások is.. Utána ketté szakadt a csapat, mi hárman meg egy új arc, elindultunk le a templomtól, hogy menjünk valamerre.. aztán a srác leszakadt, mi meg elkezdtünk nyitva lévő pékséget, vagy bármi mást keresni.. kevés sikerrel.

Épp a Centrum felől sétáltunk a Villanyhoz, amikor hallom hogy valaki a nevem kiabálja. Nem ismertem fel először a hangot, aztán amikor odanéztem, Ádám jött nagy mosollyal. Leválltam Tédééktől, és csatlakzotam hozzájuk a cellarba. Bandi, Ádám, Móga, Zolkó, Milán, Bépé, Enikő, Dorina és Kriszti. Úgy örültem mikor megláttam Bandit, és ő is nekem, mint ha 20 éve nem találkoztunk volna. A legszebb az egészben hogy Ő is pont akkor gondolt arra, hogy jó lenne ha ott lennék, meg én is akkor gondoltam arra, hogy de jó lenne össze futni velük, biztosan ők is részt vettek a Szalamanderen, és most valahol a városban iszogatnak. Erre láss csodát, Ádám utána kiabál a főutcán.. Na hát mondanom sem kell, rögtön ittunk egy sört, mer még utána jópárat, beszélgettünk csomót, tervezgettük hogy legyen majd a nyár, mert ugye még egy közös tóparti bográcsos sátorozás is be van ígérve.. remélem megvalósul minden. Nagyon jó lenne. Eközben odakint éppen karaoke volt, eleinte nem is nagyon foglalkoztunk vele, de ahogy egyre több sört töltöttünk be, megjött a bátorságunk is. Bandival két számot is "énekeltünk", az egyik a billie jean a másik meg.. hát.. nem tudom már mi volt, de a lényeg hogy más éneklésébe is betrollkodtunk, szóval két mikrofonra jutottunk 6-7en, és üvöltöttünk meg ugráltunk. A Bíborszél - Miskolc c. remek nótát legalább 3× elénekeltünk, azaz inkább elordítottuk.. összekarultunk, és körbe-körbe ugráltunk. Mógának a söre ugrálás közben mind egy cseppig kifröccsent a korsóból, én legalább 3× letapostam valaki lábát, és végig üvöltöttünk mindannyian. Annyira önfeledt és boldog voltam, idejét sem tudom mikor éreztem magam ennyire hibátlanul. Egészen zárásig, nagyjából fél4ig ott voltunk, a végére Bandi rottyra tette magát. Mikor kijöttünk, még vártam velük egy buszt, és végül én is hazaértem fél5re. Egy óra alvás után már csörgött is az ébresztőm, de teljesen kész voltam, így nem mentem be melózni. Helyette aludtam egész nap.

Kedden éjfélkor úgy döntöttem, az volt az utolsó nap, hogy alkoholt ittam. Nem akartam megvalósíthatatlan célt magam elé tűzni, ezért vasárnap 24:00 a cél egyenlőre. Mint sejthető volt,a szerda és csütörtök nem volt nagy cucc, a mai naptól azonban kicsit paráztam.Azaz tegnap, mert már szombat, 3:10 van.

Szóval, 8kor taliztunk Tédével Firével, Snippel, Brazzal, Pikuval és Blankával a Centrumnál. Első utunk a Spárba vezetett, mindenki bevásárolt, én vettem egy kis dobozos kólát. Fura volt. Még beugrottam egy kis kajáért a Totiba, aztán az Európa térre ültünk le. Az a hely amúgy reneszánszát éli. Most megint ott van nagy élet, már nem az Erzsin.

Nyomattuk a szotyolát, megjelent kicsit Szofi is, bár csak párpercre, aztán jöttek Vicáék,Tamiék is kicsit, Adriánék is, szóval igy mindíg odacsapódott hozzánk valaki. Braz elég hamar bemart, végig dőlt belőle a hülyeség. Ha épp nem, akkor azzal oltottuk hogy dagadt, az este végére már be is sokallt ettől amit azért meg is értek, pedig néha tényleg jól jött ki a poén. Beszélgettünk meg röhögtünk sokat, aztán elkezdődött a kavarás a Rokival, végül is nem ment senki, maradtunk a városban. Piku közben eltűnt, Blanka maradt az Európán, mi meg öten fiúk elkezdtünk vadászni. A szinvateraszon bele is futottunk két csajsziba, egy sörpadon ültek ami az Opera fesztivál miatt volt most kitéve. Leültünk hozzájuk, az egyikük azonnal beflegmázott, látszott rajta hogy részeg és azt hiszi bármit megtehet. Közben még két barátnőjük is visszajött, aztán igy próbálgattunk spanolgatni velük, többé kevésbé ment is, de ez a flegma csaj felkúrt nagyon. Egyszer ki is osztottam a picsába hogy faszt képzel magáról, érdekes módon utána normális lett, bár ez sem sokáig tartott. Különben amugy kurvajól nézett ki, kár hogy ekkora tahó volt. Na lényeg hogy voltunk ott velük, hát.. egynek elment. Braz meg Tédé osztotta, Fire Snip és én meg igy figyelgettünk hogy mi történik, aztán amit nem értek: a végén, amikor elmentek a rokiba full paraszt bunkó pöcsbe szóltam ehhez a flegma csajhoz, erre odajött és nyomott egy puszit az arcomra. Én meg így ültem,hogy.. ez most mi a faszom volt?

Utána vissza Európára, többiek még mindig ott voltak. Épp lemaradtunk valami balhéról, már csak azt láttuk hogy a rendőrök "gyakorlaton vannak". Kis idő mulva odajöttek hozzánk is emberkedni, nagyon bekeményedtek a semmire. Végül is eljöttünk, ott hagytuk a többieket, aztán mászkáltunk össze vissza. Braz egész este Blankát fárasztotta, szerintem nagyon vicces volt, Blanka annyira nem értékelte. A gyrososnál leszerveztük már azt is, hogy az esküvőjüket ott megtartjuk. A csávó a hátsó, függönnyel leválasztott részt fel is ajánlotta nekik a nászéjszakára, vagy egy 50cm-es kést Blankának ha nagyon kivan már a fasza Brazzal. Utána még Forint, majd újra Szinvaterasz. Beszélgettünk csomót, közben Blanka lepattant, mi még öten maradtunk. Az ott pakolászó éjjeli őrnek segítettünk összeszedni a padokat, napernyőket ilyeneket, jó érzés volt segíteni. Teljesen egyedül volt, és biztos hogy megkönnyítettük az estéjét ezzel, és ez nekünk kb semmi se volt. Az opera fesztivál miatt volt egy ilyen kis zenélős beszélgetős táncolós dolog a színház mellett, csomó akváriummal meg vizes cuccokkal, eltöltöttünk ott pár percet, hangulatos volt. Utána hazafelé vettük az irányt, de mivel villamos sokára jött, sétáltunk, Út közben továbbra is ment a röhögés, mint végig egész este. Nagyon jól éreztem magam, és az is jó érzés volt hogy nem ittam semmit. Egyrészt hogy simán, szenvedés nélkül meg tudtam tenni, így nem olyan rossz a helyzet mint gondoltam, másrészt hogy így is kurva jól éreztem magam, ugyan úgy mint ha ittam volna, harmadrészt mindenre emlékszem, és negyedrészt pedig így összesen 365Ft-ot költöttem, az 1500-2000Ft helyett.

Most 3:45 van, és már kezd a nap felbukkanni. Én pedig nem vagyok részeg, spicces, vagy álmos, egyszerűen csak boldog vagyok, hogy egy nagyon jó estém volt. Kizártam minden negatív dolgot ami történt, és büszke vagyok magamra hogy ezt ilyen egyszerűen meg tudtam tartani. Kurvára imádom a spanjaimat.. Snipet, Firét, Brízit és Tédét. Minden szarság ellenére is úgy érzem, hogy jó társaság vagyunk így öten. Ez már nagyon kellett.

Tédével indultunk be a városba, 7re már a VH-Spárban voltunk. 1-1 sör, aztán lecsüccsentünk az Erzsire. Kicsit később Fire is csatlakozott, bár majdnem egész este a telójába volt belebújva. Pár paddal odább volt egy kis homeless barátok közt, sőt.. mint kiderült patkány mindenki. Miután megittuk a sörünket, és 00 perccel zárás előtt még benéztünk a Spárba. Tédé jóvoltából Barbarossa vagy vmi hasonló nevű fehér rum, plusz egy pepsi, és irány vissza a bözskére. Először csak hárman ücsörögtünk, beszélgettünk csomót, hallgattuk Mac új lemezét, és közben végig azt éreztem, hogy valami még hiányzik. Aztán megláttam Tamit két spanjával, hát csak odahívtam már őket.. na innen indult be az este. Nagyjából ekkorra már a rum is bőven fogyóban volt, és mivel Fire nem különösebben rajongott érte, Tédével be is iszogattuk szépen. én nagyjából 10/4ig vittem, Tédé kicsit tovább. Utána felosontunk a brigáddal a templomhoz mert miért ne, és hát itt voltak kacajok ami azt illeti. Voltam annyira józan, hogy kihagyjam, de a többiek gyönyörűek voltak. Istenem, mennyit röhögtem rajtuk.. Aztán mivel a hangulat remek volt, senki sem akart hazamenni, szóval elindultunk hogy a vologdán a shellnél veszünk még valamit. Útközben továbbra is folytatódott az őrület, majd össze estem a röhögéstől.. egyik legszebb eset: sétálunk nagyba, Tédé legszélen, mellette én. Láttam, hogy Tédé előtt 3 oszlop is van, gondoltam megnézem mennyire figyel előre.. hát egyáltalán nem. Megkopogtattam a vállát, de annyi ideje sem volt, hogy felém fordítsa az arcát, homlokkal telibe vert egy oszlopot. Olyan hangja volt, és maga az ütközés is, hát majd behugyoztam a röhögéstől.Hihetetlen volt, még utána percekkel később is ezen röhögtem.. "Tédé! - Miva....PIFF!" Óriási volt. Ezután még el a Shell kúthoz, bár már a kezdeti lelkesedés elmúlt, úgyhogy innen már hazafelé vezetett az út mindenkinek.. de még így is hatalmas este volt.