viktornapló

Este 10fele lőttem ki a gépet, nem bírtam már tovább várni a feliratra az új Trónok Harca részhez, ráadásul valószínűleg be is aludtam volna rajta. Nem tudom miért, de nem bújtam be az ágyba. Ráfeküdtem csak úgy játszósba, és arra gondoltam, hogy úgy sem tudnék így elaludni. Feküdtem így még egy darabig, üres fejjel, csak néztem a sötétséget, és a következő pillanatban már hajnali negyed5 volt. Azon kaptam magam, hogy a kukipárnát ölelgetem. Elkezdtelek tapogatni magam mellett, és mikor feleszméltem, borzasztóan elkeseredtem. Visszabújtam a párnámhoz, és próbáltam felidézni, minden egyes éjszakát, amikor kiskifli-nagykiflibe feküdtünk, és teljesen rád telepedtem, ahogy szoktam. Próbáltam felidézni a hajad illatát, a szuszogásod hangját, a bőröd puhaságát, és akkor tudatosult.. 5 hónap és 9 nap elteltével, hogy vége. Ennyik voltunk, és soha nem lesz már olyan mint eddig. Úgy hasított belém, olyan élesen vágott a szívem felé, mint ha egy kés a lelkemet akarná szétcincálni. Innentől már nem is tudtam visszaaludni. Rád gondoltam, ránk, és kerestem hol veszítettük el egymást.. hol volt a vége, amit én nem vettem észre.. mikor ment el előttem a vonat úgy, hogy én meg ott maradtam a peronon, és mint a hülyegyerek akinek fogalma sincs mi zajlik körülötte, és továbbra is várja a vonatát. Úgy készültem arra két éven keresztül, hogy el kell válnom tőled, hogy a végén mégsem kiálltottam megálljt. Aztán jött a január, és én elfelejtettem hogy elváltunk. Elfelejtettem, vagy nem akartam rá gondolni.. nem tudom.. Eltettem a fiókba, bezsúfoltam a többi kacat közé, és elégedett voltam magammal. Aztán jött 2013.06.11., 4:14 és a fiókból kikúszott 2.5 év, hogy szembesítsen az igazsággal. Elmentél. Szakítottunk, és vége. Egy dolgot viszont nagyon bánok, és sosem bocsájtom meg magamnak.. nem fogadtam a csókod, mikor elengedtelek a villamoshoz. Ezer és ezer csókot adtál már nekem, de talán ez lett volna a legfontosabb. Most már sosem derül ki.

Ég veled.

Ahogy közeledett a szülinapom, úgy ment el tőle egyre jobban a kedvem. A szombati, családos borzalom végképp elvette az egésztől a kedvem. Aztán Timi addig addig rágta a fülem, hogy ne hagyjam annyiban, szedjek össze spanokat, hogy végül is belementem. Nagyon jó döntésnek bizonyult.
Kedden, a napján Timivel és Firével beltünk a vikingbe, faszán elvoltunk, jó hangolás volt a pénteki napra. Szóltam többeknek is, szándékosan egyfajta teszt volt ez részemről. Aki eljött, arra számíthatok. Az mellettem van, a többi nem érdemel tőlem semmit. Az égvilágon semmit. Nagy-nagy PONT a mondat végén.

Szóval.. fél7kor találkoztam Timivel, majd 7kor a búzán Bandival és Levivel. A terv az volt, hogy Bandi lecuccol nálunk, és utána bevesszük a várost. Feljöttünk, ettünk, és akkor szembesültem vele, hogy tulajdonképp csak Fire és Eszter hiányzik még a csapatból, ugyanis mindenki más lemondta. Ja, nem..Gabi azt ígérte, később csatlakozik. Lényegtelen. Szóval akkor csak két ember hiányzott, kint esett az eső, nekem meg volt egy üveg vodkám. A hangulat adott, a társaság adott, a hely adott, inni is van mit.. hát maradtunk. Gyorsan felhívtam Firét hogy ne a városba hanem hozzánk jöjjön, Levi pedig szólt Eszternek hogy útközben ugorjon be egy boltba szörpért. Közben előkerültek a Mónika show videók, ez meg is alapozta a hangulatot.  Ezen a videón röhögtünk egész este. "Kiállítottad a feleséged hogy kurválkodjon.. - és?" | "Te.. hát megöllek te köcsög..- KIHÍÍÍ?" A kacsa minderre csak rátett egy lapáttal. Végig röhögtünk, Fire előadta magát, ezek meg úgy megkajálták minden szavát, hogy öröm volt nézni.
10kor hívott Gabi, hogy merre vagyunk, mert csatlakozna akkor. Összeszedtük magunkat, bementünk városba, Erzsin találkoztunk vele, majd beültünk a krémbe. Sokadik neve ez már annak a helynek, de ez a legszarabb eddig szerintem. Sör, vodka, szóval ott folytattuk ahol nálunk abba hagytuk. Szerintem olyan éjfél körül eljöttünk, mert az emeleten, ahol ültünk, semmi levegő nem volt. Gabi levált, mi pedig átsétáltunk a Forintba. Közben Dani hívott, hogy az irodában megvendégelne, de nemet kellett mondanom. Jobban jártam, ugyan is továbbra is kibaszott jó hangulat volt. Én ezt nem is tudom amúgy máshogy leírni vagy konkrét példákat hozni hogy mik voltak, egyszerűen csak boldog voltam, és örültem hogy igaz emberek vesznek körbe, nem kétarcú kutyák. Boldog voltam. Ez a jó szó. Leviéknek sajnos 1kor már menniük kellett, így négyen maradtunk Timivel, Bandival és Firével. Még voltunk egy kicsit, ittunk ugyan úgy, meg elszórakoztattuk egymást, aztán nagyjából 2-3 között jöttünk haza, de erre már nem emlékszem. Elvileg még ettünk, meg talán megágyaztam nekik, de lehet azt nem én csináltam már.
Reggel Timi hamar elment kressz órára, Bandi és Fire csak utána kelt. Reggeliztünk, röhögcséltünk a tegnapi dolgokon, még megnéztünk egy filmet, és hazamentek mindketten. Nagyon-nagyon jó este volt, és ha ezt most olvassátok, ezúton is köszönöm mégegyszer! Jó hogy eljöttetek!

Fél2 előtt pár perccel találkoztam Pikszivel a Szinvapark előtt. Bementünk a spárba, a jómenüt megvettük, én még mellé két sört, az egyik az új fehérdobozos Borsodi volt.. hát nem nagy cucc. Viszont tegnap az az Edelweiss Dunkel.. hát annak nincs párja, annak minden cseppje egy élmény volt, komolyan.. az egy csoda. Na szóval.. ott tartottam, hogy spár. A fizetésnél a pénztárossal beszélgettünk kicsit, és valószínűleg bekavarodott, mert egy ezressel többet adott vissza, így tulajdonképpen 70Ft-ot fizettem mindenért. Jó biznisz. Ezután mentünk az Agiphoz, ott volt már a 3 útitársunk, mint később kiderült, egyikükkel már találkoztam egyszer, 2009ben mikor Zsuzsival, Norcsival emg Tédével ittunk egy játszótéren a belvárosban, és ő meg elzavart minket mert hangosak voltunk. Pikuval bekevertük a menüt, megjött Milán is, úgyhogy elindultunk. A tapelágnál még felvettünk egy srácot, aztán így 7en indultunk neki az útnak. Odafele mindent kitárgyaltunk, tipikus meccs előtti beszélgetések, nagyon jó volt. Pesten már majd behugyoztunk, Milán nem is bírta, Ő a járdán elintézte az út mellett.. Pest után végig a Balaton mellett, jó volt megint arra járni. Rég láttam már. Aztán Balatonszemesnél ráfordultunk a 67es útra. Szép szöglete az az országnak. Végig kifelé bámultam, és nézelődtem. Nagyon tetszett. Persze a kötelező csoportkép, és a pózolás a Kaposvár táblával sem maradhatott el egy megállónknál. Dani is beért minket közben a 2 tárnoki utasával, a városba már együtt gurultunk be. Beálltunk a vendégparkolóba, ami tulajdonképpen egy szalaggal elkerített rész volt a hazai parkolótól. Nyilván a kaposváriak nem a huligánjaikról híresek, de azért érdekes megoldás.. hülyék és féltéglák mindenütt vannak.. Besétáltunk a vendég szektorba, jegy, hugy, sör, drapi. A meccs az idegenbeli formánkhoz képest jó volt, bár csak 1-1 lett a vége. Sejthető volt. Váltottam pár szót Feledi Lacival is, és.. közben valamiért nagyon rám törtek az érzelmek, így utólag nem is értem miért. Minden esetre tanulságos beszélgetés volt. Szurkolás csak elvétve volt, akkor is leginkább a mi kezdeményezésünkre, de ennek ellenére odabaszott a hangerő ha küldte mindenki. Meccs után taps, aztán hazaindultunk. Kicsit már lehűlt az idő, és a szél is feltámadt. Eleinte aludt mindenki, aztán valahol pest előtt Pikuval elkezdtünk minden hülyeséget énekelni, sőt néha már ordítani.. a barátok közt intrót legalább 3× elénekeltük. A rádiónak is dalolásztunk.. nagyon röhögtünk, jól feldobta a hazautat. Pesten még beálltunk a mekdrájvba GYALOG miután kiszálltunk a kocsiból.. értelem? Jól bekajáltunk, utána folytatódott az ökörködés, mire Miskolcra értünk, kedvem sem volt hazajönni, úgy felpörögtünk. Minden esetre nem tudtam már negyed3kor hová menni, úgyhogy nem volt választás. Összességében nagyon jó túra volt, jól éreztem magam. Megérte azt a tizest. Az útitársaink is jófejek voltak, velük szívesen mennék megint.

Azt a kurva eget.. hát egyenlőre felfogni sem bírom, mi a halál fasza volt ez az este..

Kezdődött az egész nap azzal, hogy 11kor feljött Fire. Sütöttem pizzát, filmet néztünk, aztán 7re mentünk Dani elé. Vettünk egy sört meg makukát amíg vártunk rá. Volt ott egy szerenádozó csoport, nagyba énekeltek, mi meg közbeordítoztunk Firével.. nagy volt. Megjött Dani, együtt le a martintelepre, feladtunk egy mikszet. Volt egy kis kavarás ezzel, a sárga lapokra akartam fogadni, de aztán már a végén azt sem tudtam mit tettem meg.. Ezután indulás a Siestába meccset nézni. Út közben megint belefutottunk ugyan abba a csoportba, megint ordítoztunk nekik.. hatalmas volt. Beértünk a siestába, sör sört követett, a meccs is egész jó volt, ropogtattuk a cigánycsipszet, szóval fasza volt minden. Utána még kicsit kint leültünk, beszélgettünk, aztán lépés. Volt egy csávó, aki fasirtba van Zolival.. mikor mentünk, Dani elkezdett számolni, hogy ezek mennyi idő után mennek egymásnak.. 8ig jutott. Hatalmas volt..

Utána még átruccantunk a Balatonhoz, de már zárás volt, úgyhogy előtte ácsorogtunk egy csöppet, aztán Daniék behoztak minket a városba. Firével úgy gondoltuk, hogy mivel már semmi se lesz nyitva, menjünk el a tescoba sörért. Aztán rájöttünk hogy éjfél már elmúlt, és a tesco meg elsején nincs nyitva. Ekkor már az Álmos utcánál jártunk, de visszafordultunk. Visszafelé végig rohantunk, hogy elérjük a villamost, útközbe el is estem, de akkorát.. Kb elfelejtettem lépni futás közben. Aztán fogalmam sincs milyen megfontolásból de végül nem szálltunk villamosra, hanem vettünk egy sört a Forintba. Mászkáltunk a városba, és belefutottunk Fire 3 cigány spanjába. Na innen indult az este. Ez a 3 srác, pontosabban ebből 2, hatalmas forma. Fogalmam sincs hogy hívták már őket, de az egyik talán katona. Na a lényeg, hogy mondták hogy mennek ki az egyetemre, menjünk velük mi is. Hát mentünk, fasz se bánja. A kettesbe volt valami hepaj, be is álltunk a sorba, de asszem olyan félóra sorbaállás után mondta valaki hogy kurvaszar a buli meg nyomor is van, úgyhogy offoltuk a partit. Vissza a kocsiba.. na mi legyen? Menjünk kurvázni. Lementünk a Fonodára ÖTEN hogy majd szerzünk valamit. Egyetlen ribancot találtunk, de az is vetített jobbra-balra, nem volt benne a dologba.. de az a duma amit ezek levágtak, hát behaltam rajta. "Ismered XY-t? - Persze.. együtt ültünk. - Tényleg? Hogy hívnak? - Lopó Sándor." Húú de röhögtünk.. Na szóval a kurva sem jött össze, úgyhogy vissza a városba. Na mi legyen? Menjünk a helynekembe. Azt hozzá teszem hogy nekem már egy forintom sem volt, de a pia sosem hiányzott a kezemből. Innen kicsit hiányos az emlékezetem.. Csak az van meg, hogy mászkáltunk ide-oda, aztán volt valami koncert szerű is, ott behánytam egyszer, aztán valamiért kimentük, de erre nem emlékszem, csak arra hogy megyünk vissza és a kidobó mondja hogy nem kell másik belépőt váltani. A fosás is rám jött közbe, na az szép volt mondjuk.. Aztán talán már záróra volt, úgyhogy eljöttünk. Következő emlék képem hogy a Centrumnál várunk a villamosra. Asszem fél5re értem haza, de ebben sem vagyok biztos. Kurva jó este volt összességében, nagyon jó arcok voltak ezek.

Disznóvágás Gesztelyben, Levi nagyszüleinél. Nagyon-nagyon régen éreztem már ennyire felhőtlenül jól magam. Egyszerűen.. szavak nincsenek rá, komolyan mondom! Óriási volt!

A történet ott kezdődik, hogy az volt a terv eredetileg, hogy erre a hétvégére feljön Bandi meg Levi, és majd együtt elmarhulunk, focizunk, ilyenek. Aztán végül is ez nem jöttössze, csak a foci, de sajnos Levi arra sem tudott jönni, helyette viszont meghívott magukhoz vasárnapra, disznóvágásra. Eleinte gondolkodtam, hogy talán ki kellene hagyni, vagy valami szar kifogással lemondani, de végül is úgy voltam vele, hogy már nagyon-nagyon régen voltam, és miért ne mennék, ha már egyszer elhívtak.. azt kell mondjam, nagyon jól döntöttem.

6:50es busszal mentünk ki, Bandi is meg én is még hulla álmosan. Leszálltunk a buszról, Levi, Eszter és Bius már vártak. Elsétáltunk a nagyszüleihez, lecuccoltunk, átöltöztünk, köszöntünk mindenkinek, a disznónak is. Amíg Levi keresztapjára vártunk, aki amúgy böllér volt, kicsit feszélyezve éreztem magam. A disznó ott röfögött a ketrecbe, én meg állam mellette mint valami nyomorék, és nem nagyon találtam a helyem. Közben végre megérkezett Gábor, megfente a kést, kiszedték a jószágot a ketrecéből, fejbe lőtte.. mint egy zsák szar, úgy eldőlt. Levi meg is könnyezte. Azért az nem volt semmi.. egy szarházi cigányt akár mikor szétgépelne, de egy disznót így megsajnál. Én tartottam a véres tálat, Levi könnyezve fogta a kucu lábát, Bandi meg röhögött. Nagy életkép volt. Ezután elkezdődött a perzselés, megint olyan hülyén éreztem magam, a tétlenségem miatt, de sajnos sehogy sem tudtam segíteni. Levi apja, nagyapja, meg keresztapja csinálta a munka nagyobb részét. Közben megittuk az első stampót, kezembe nyomtak egy sört, aztán elkezdődött a kefélés, vakarás. Na itt már kivettük a részünket a munkából, keféltem mint állat. 9 órára elkészült a vér, bevonultunk mindannyian megreggelizni. Igen jól esett. Utána megittunk egy kávét, és vissza az udvarra. Megjöttek közben Levi kis unokatesói, hát az egyik kislány olyan aranyos volt, örökbe fogadtam volna legszívesebben. Meg kellett zabálni, komolyan mondom.

A meló közben egy percig sem hagytak kiszáradni, folyamatos szeszutánpótlás zajlott, igen jó pálinkából. Közben a disznó le lett kefélve, mosva, felnyitva, belezve, felezve, így hát elkezdődött a feldolgozás. Közben végig ment a hülyeség, Levi meg az apja nagyon nagy formák.. ment a csipkelődés, piszkálódás végig. Szépen oltogatták egymást aztán már mindenki mindenkit.. kaptam én is a pofámra. Tekeredtünk a röhögéstől rendesen. Közben elkezdtük a hurkának valót előkészíteni, kiporcozni, felvágdosni. Levi nagyapja eldicsekedett a kocsijával, ami a korához képest valóban jó állapotban van. Kidumáltam Levi apjával a cigányoktól a románokon keresztül a szerbekig, minden gyökér népet akit csak lehet. Meséltek a katonaságról, Levi vérét szívták folyton, olyan igazi családi hangulat volt. Ami pedig a legjobb.. úgy éreztem hogy részese vagyok, nem csak szemlélője. 2körül megebédeltünk, aztán elkezdtük a hurkát. Először ledaráltuk az előkészített alkatrészeket, majd be lett keverve, és elkezdtük tölteni. Kicsit nehezen indult, de a végére egészen belejöttünk. Igazi csapatmunka volt, mindenki kivette belőle a részét.

Na innentől már kicsit ritkásak az emlékeim. Miután a hurkát megtöltöttük, és befejeződött a procedúra, elpakoltunk mindent, és beültünk a ház elé a teraszra. Itt van egy kis képszakadás, a következő emlékem hogy Levi apja és nagyapja, Bandi meg én csocsózunk a ház előtt a szürkületben, és úgy csal a két öreg, ahogy nem szégyelli. Veszítettünk is. Ekkorra már mindenki ment is haza, úgyhogy elköszöntünk, megköszöntük a vendéglátást és az élményt, és eljöttünk. Én, Levi szülei meg Bandi a második körben érkeztünk meg Leviék házához. Hát sosem fogom elfelejteni azt a látványt, és azt a pár percet. Bemegyünk a kapun, megyünk az ajtó fele, egyszer csak látjuk, ahogy Levi fekszik hanyatt a kutyaól tetején, félig lelógva róla, és hangosan énekli hogy: "csillagok, csillagok, mondjátok el nekem.." Aztán mikor meglátott minket felkelt, és mint aki csak épp most jön a kertből, mint ha mi sem történt volna, jön oda hozzánk. Eközben a többiek, még ők sem tudják milyen indíttatásból, a teraszról, lehető legmesszebbről jöttek elő, a csenddel közölve: ilyenkor nem ismerjük ezt az embert. Ezen órákig röhögtünk úgy, hogy én pl néha már levegőt alig kaptam. Beültünk egy kicsit a nappaliba, győzködtük Bandival a többieket, hogy nézzünk el egy kocsmába, csocsózzunk egy normális asztalon, de nem adták be a derekukat. Helyette inkább hazakísértük Esztert. Egyébként az eredeti terv az volt, hogy mi Bandival majd megyünk haza, mert nem úgy készültünk hogy ott aludjunk, de végül Levi meggyőzött minket, hogy maradjunk. Hazafelé úton Levit rávettem hogy erősködjön, egy nagy betondarabot emelgetett volna, amit a sínek alatt a talpfák helyett használnak, de nem bírt vele. Ezen is jót röhögtünk. Meg azon is, amikor elmesélte hogy nemrégiben jöttek haza az apjával kocsival, a cigányok meg az út közepén kolbászoltak. Az apját elkapta az ideg, nyomta a dudát izomból, Levi meg üvöltött ki az ablakon, hogy: KAPJÁTOK BEEE!! A cigányok meg teljesen lemerevedtek, és csak néztek, hogy ez most mi volt?! Levi ezt olyan jól elmesélte, hogy ezen teljesen kiégtünk. Percekig röhögtünk. Ahogy így a cigányok helyébe képzelem magam.. köpni nyelni nem tudtak. Istenem, de idióta ez a gyerek..

Szóval nem mentünk haza, hanem felültünk Levi szobájába, kicsit PS-eztünk, aztán miután a család lepihent, mi még fennmaradtunk beszélgetni. Pontosabban.. nyeríteni. 8-2ig kibeszéltük az összes nőt, és szakadtunk mint a hülye gyerekek.. Ennyit nagyon-nagyon régen röhögtem már. Néha levegőt alig kaptam. Mivel másnap korán kellett kelnünk, így hajnal2kor már eltettük magunkat, de még az ágyban hosszú percekig megállás nélkül röhögtünk azon, ahogy Levi a kutyaól tetején fekszik, és énekel, aztán fapofával, mint ha mi sem történt volna, jön oda hozzánk. Még most is röhögök rajta, ahogy ezt leírom. Idióta..

Reggel kicsit nehéz volt az ébredés, és a buszon hazafelé vettük észre, hogy a bőrdzsekin ujja el van szakadva. A kedvenc dzsekim.. már meg van 5 éve. Nagyon szerettem. Még egy ilyen jót nehezen fogok találni. Nagyon jó szolgálatot tett, megérte az árát. Nyugodjék békében,

Nincs, mert amellett hogy nekem is borzasztó érzés, a másikat is tönkre teszi.Talán ez kicsit önmentegetés, vagy talán csak megint a csalódottság (természetesen ismét magamban) mondatja ezt velem. De talán ennek így kell lennie. Elűztem, elhajtottam mindenkit, akaratlanul.. de ezentúl már szándékosan fogom. Mert nincs értelme. Valaki kapcsolatba menekül, valaki a kapcsolat elől. Én önmagam elől, önmagamhoz.

Máshoz nincs értelme.. mint írtam.. tönkre tesz mindenkit.. és így engem is. Ezt tovább nem tudom folytatni. Így nem.

Délbe keltem, nem is értettem hogy sikerült addig aludni.. 4fele jött Tédé, Fire meg Safi, a tegnapi felejthetetlen délután-este ismétléseként. Ugyan úgy indult minden.. sör, gémelés, röhögés.. aztán 8kor léptünk tőlünk, hogy csocsózzunk egyet. Utána várparkoló, majálispark, majd megint egy kis csocsó a Lugasba. Végül is 9fele eljöttünk, Tédé meg Safi haza, mi Firével meg le a Tiszaira... aztán Plázába, persze oda is 10re, pont zárásra értünk be.. úgyhogy megint csavargás, és végül előttünk kötöttünk ki. Kurva jó volt. Rengeteget beszélgettünk, fejtegettük a dolgokat.. Jó volt így tétlenül kóvályogni. Közben hívott Dani hogy fussunk össze, már fél12 volt, semmi kedvem nem volt hazamenni, úgyhogy elmentem vele az "irodájába". Kicsit megijedtem mire leesett hogy hová megyünk, ugyan is a legutóbbi élményem onnan elég kellemetlen, viszont nem volt mit tenni, ha menni kell hát menni kell. Nem bántam meg. Jól elvoltam a csajjal. Kellett ez most. Mármint az egész nap. Így ahogy volt.

2012.12.21.
Reggel 8kor keltem Dani hívására. Összeszedtem magam gyorsan.. aztán Daniék felvettek, mentünk elöször a Búzára, Sanyihoz a puffancsokért, aztán még bolt, és irány Kopaszhoz. Rögtön egy kör pálinkával indítottunk, majd elkezdtünk tanakodni, hogy mikor kezdjük a hambisütést. A nagy döntésképtelenség közben is ittunk még egy kört, aztán akkor is mikor végre kitaláltuk hogy akkor kezdjük el most a sütést. Vagyis hát.. Kopasz sütötte, mi meg néztük. Zsófika is segített neki a húspogikat megformázni, olyan aranyos volt. Állt Kopasz mellet egy kisszéken, mert amúgy nem érte fel a fazekat, és hatalmas szakértelemmel gyurmázta a husit. Mi addig focizgattunk egy jéggé fagyott labdával, de kb a lábam eltört ahányszor belerúgtam. Azért vicces volt.

Közben megjött Dzsino, ittunk egy kört vele, aztán akkor is mikor hazaugrott egy csöppet, meg akkor is mikor visszajött. Közben elkészültek a burgerek, én ettem meg az elsőt. Kibaszott jó lett. Be is túrtam rögtön még egyet, kicsit fel is szívta a pálinkát, úgyhogy ittunk rá még egy kört. Mindenki megkajált, közben Viktor kidőlt pár órára, majd mikor visszatért, ittunk még egy kört. Idő közben már elfogyott két üveg pálinka, és megbontottuk az Ötzit is, amit Timitől kaptam. 50%-os finomság. Lassan kezdték beadni a dolgok, és egyre kevesebbre emlékszem. Valamikor Sanyi is megérezett, meg átmentünk a Balatonba is, meg elvileg a Siestába is, de hogy ott mi történt, azt már nem tudom. Gondolom ittunk..

6óra fele leléptem, mert még volt egy kis dolgom. Először Dóriékhoz mentem, de fingom sincs az odaútról. Elvileg busszal mentem, gyakorlatilag teleportáltam egészen az ebédlő asztalukig. Megetetett, beszélgettünk, de fingom sincs miről. Remélem nem szégyenrészegre ittam magam. Utána hirtelen Zsuskáéknál találtam magam, innen sincs sok emlékem. Következő állomásom a Spar volt, aztán meg a szobám. Itt már lemerült a teleportgépezetem, de még mindig részeg voltam. Megpróbáltam összepakolni mindent amit Timihez vinnem kellett másnap. Elég bonyolult feladat volt úgy, hogy állni alig bírtam. Szerencsére semmi fontos nem maradt itthon. Utána megfürödtem, szendvicseket gyártottam, és 1óra fele feküdtem le. Furcsa, de már ekkor másnaposnak éreztem magam. Szerencsére reggelre ez el is múlt.

2012.12.08 Miskolc, Városháztér - 2013.01.02. Sölden, Gaislachkoglbahn

Megtettem, de már elkéstem. Próbáltam hazudni magamnak, és így neked is.. szavak nincsenek rá mennyire sajnálom. Te lennél az utolsó ember akit bántanék, és látod mégis megtettem. Nincs mentség erre. Isten veled barátom.

"[...] Hallod-e?
Szél szánkázik zúgva a dombokon
és itt előtted fodros a sár.
Megértettél?
Sár. Sár és gyűlölet van az alján
minden csillogó, nagy szerelemnek.
Most menj.
Érzem, hogy imádlak és gyűlöllek
és ezért most itt hagylak az úton.
Kedvesem. [...]"