Miután reggel elmentek Tédé-ék, semmi lelki erőm nem volt még arra, hogy összepakoljak. Tengődtem jobbra-balra, fetrengtem, minden bajom volt. Valahogy délben aztán erőt vettem magamon, és neki estem a takarításnak. Pár órába beletelt amig minden kifogástalan lett, de mivel nem bírom a kuplerájt magam körül, muszáj volt. Nem vagyok tisztaság mániás, de.. van igényem a rendre. Ebből adódik hogy valamilyen szinten a környezetemben lévőktől is elvárom ugyan ezt. Persze nem úgy mint egy házsártos vénasszony, aki a menyét baszogatja hogy: "jaj itt még egy kis helyen poros a szekrény.. jaj ezen a tányéron még van egy mikroméretű ételmaradék.." Jobban érzem magam a rendben. Ennyi az egész. Jó persze az én szobám sem olyan minden nap, mint egy múzeum.. Sőt.. zoknik, vagy ruhadarabok elég érdekes helyekről szoktak előkerülni.. :DD
Na szóval összepakoltam, megfürödtem, elkészültem. Már 4re végeztem, és beültem még a gép elé. Semmi lényegeset nem csináltam tulajdon képpen. MSN meg net. Ennyi.. Fél7kor indultam itthonról, Tédé már a ház előtt várt, hamarabb ideért. Még visszaváltottuk a kisboltba a pénteki borosüvegeket, a maradékot pedig hatalmas élvezettel hajingáltuk be a szelektívbe.. :DD Út közben ideadta a "meglepit" amit már egy hete beharangozott. Hát én nem tudtam hová legyek örömömben. Csak úgy, semilyen különösebb alkalomból egy üveg mézesbodza. Háááát.. Ennek amugy az a története, hogy mi már szeptember óta arra csorgatjuk a nyálunkat, hogy: mézesbozda+fantabodza. Végre összejött! Mellesleg pont pénteken volt negyedéve hogy ez az egész 4eneggyütt dolog elkezdődött, és igy azt is megünnepelhettük ezzel.
7re beértünk a Centrumhoz. Norcsi meglepő módon kevesebbet késett mint Zsuzsi.. :DD "jönnek a csajok, jönnek sorba, boroskóla, fütyülősbodza.." :DD Na aztán Spár. Bor, kóla, bodza. Gyerünk hozzám. Úgy volt egyébként hogy Anyus már itthon lesz estére, de változott a program. Szóval kaptam az alkalmon, és felcsődültünk. Megérkeztünk, meghallgattuk Zsuzsi utibeszámolóját, amit én már csütörtöktől vártam. Hozott nekünk hupikéktörpikés gumicukrot a Haribo gyárból. El is tettem emlékbe. Van egy söröskorsóm amit 17. szülinapomra kaptam Gabentől és Kittitől, abba tettem bele. Kint van a polcomon.
Mivel elég hamar elfogyott minden alkoholtartalmú ital, Tédével elrohantunk a kisboltba. méghogy rohantunk... SPRINTELTÜNK! Persze zárva volt. Elmentünk a benzinkútra is, de.. a benzinkút is zárva volt. Hát én még ilyet nem basztam. Vissza fele is kissebb rohanás.. Feljüttönk, még megnéztük a pénteki videókat is. Hát keveset röhögtünk rajta.. :DD Aztán Zsuzsival letepedtünk a földre, és egy hosszú beszélgetésbe kezdtünk. Már régóta mondogatta hogy.. van valami, amit nekem nem akar elmondani, mert nagyot csalódnék benne. Eleinte én is úgy álltam hozzá, hogy nem érdekel, mert.. nem hiányzik ez nekem, de.. Az utóbbi egy hétben ahogy átgondoltam, hogy mi lehet az, egyre kíváncsibb lettem. Végül elmondta, és.. nem lepett meg egyáltalán. A régebbi beszélgetések alapján ugyan erre gondoltam én is, és.. egyáltalán nem csalódtam akkorát. Láttam rajta amúgy is, hogy megbánta. Különben meg én is csináltam már sok butaságot, szóval téma lezárva. Szercsi van! (L)
11kor indultak haza. Lekísértük őket a megállóba, hívtak egy taxit, aztán elmentek. Tédé még visszajött, és segített összepakolni. Éjfél előtt őt is lekísértem még az uccsó buszhoz, aztán hazajöttem. Ennyi volt.
