Az ébredésünk után minden pillanatot mélyen az emlékezetembe véstem. A szívverésed, a reggeli ökörködést, az utazást, ahogy hozzám bújtál, és az ölemben aludtál a vonaton, aztán az utolsó szavakat, és csókokat, mielőtt a vonatod ajtaja bezárult, és elmentél.
Nagyon fogsz hiányozni. És ahogy kérted: erős leszek, hogy erős lehess. És ahogy ígértem... ha kell gyalog, vagy stoppal is kimegyek hozzád. Olyan nincs hogy nincs. Szeretlek!
...és elmentél.
2012.08.21. 13:50 - viktornaplo
Ajánlott bejegyzések:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
