Szombat:
3ra mentünk Zsuskáékhoz. Rendesen fel voltunk pakolva ajándékokkal, a taxiból ki-be szállás is nehézkes volt. Felvánszorogtunk a harmadikra, már vártak minket. Erzsi késett egy kicsit, addig beszélgettünk, meg flesseltem a kandallót a TVn. Tök élethű volt. Megjött Erzsi, végre ajándékoztunk. Kaptam egy feliratozott mezt, Istenem, annyira szép. Egy felfújható fotelt a telekre, irattartót, az új DVTK filmet, meg egy jó nagy paplant. Legalább már rendesen el fogunk férni alatta Timivel. Ajándékozás után száguldás Szerencsre. Felvettük Timit az állomáson, majd indulás Mádra. Már Katikáék, és Tibiék is ott voltak. Betti szokás szerint nagyon kitett magáért, eszméletlen mennyi finomságot készített. Anyuka is hozzájárult az estéhez a szokásos borlevessel, hihetetlenül finom volt minden. Megint ajándékozás, Timitől kaptam egy piros alsógatyát, és a seggére hímezte hogy DVTK. Nagyonnagy. Kaptam még egy zsebnaptárat is.. ilyen aggyal szükségem is van rá. Ajándékozás után előkerült a Tabu.. Nagyon jól elszórakoztunk, röhögtünk egy csomót. Voltak olyan magyarázások.. Nagy játék. 10óra fele elindultunk az éjféli misére, jót tett a kis séta. Jocóval hógolyóztunk útközben, kicsit ki is melegedtem. A mise jó uncsi volt, már vártam a végét nagyon. Hazajöttünk, még egy kis evés, aztán lefeküdtünk aludni.
Vasárnap:
Délelőtt kelés, reggeli, megint egy kis Tabu, aztán 4fele indultunk volna haza.. ám Erzsi kocsija lerohadt. Hoztak bikakábelt, hívtak szerelőt, próbálták behúzni, de semmi. Végül is 8ig elszenvedtek vele, aztán feladták. Jocó meg Zsuska elvitt minket Megyaszóra, aztán visszamentek Anyukáékért, és ők pedig mentek tovább Miskolcra. Azért volt ez így gáz, mert hivatalosak voltunk Dóriékhoz, és így nem tudtunk lemenni, sem az ajándékokat odaadni személyesen. Timiéknél megvacsoráztunk, ajándékoztunk, aztán szundi.
Hétfő:
Egész nap lustálkodás. JÓfürdőszoba.
Kedd:
Reggel kelés, készülés, aztán a délivel irány haza. Azazhogy először Dóriékhoz. Itatott végig, nem is számoltam hány felest ittunk meg. Ebédre kis húsleves.. hát nem marta szét a pofán Ottó erőspaprikája az a lényeg. Amugy olyan jó volt, tök jól elbeszélgettünk, nagyon jól érzem magam. Már az első találkozás után is úgy éreztem, mint ha ezeréve ismerném őket, és ez csöppet sem változott azóta. Este jöttünk el, fel hozzánk, kis net, aztán szundi.
Jó hosszú karácsony volt, és a kis vitákat meg a lerobbant kocsit leszámítva nagyon jól éreztem magam végig. A vizsgák is megvannak, már csak a szociológia hiányzik. Jólenne ha az nem kettes lenne, mint az eddigiek..
