Fél2 előtt pár perccel találkoztam Pikszivel a Szinvapark előtt. Bementünk a spárba, a jómenüt megvettük, én még mellé két sört, az egyik az új fehérdobozos Borsodi volt.. hát nem nagy cucc. Viszont tegnap az az Edelweiss Dunkel.. hát annak nincs párja, annak minden cseppje egy élmény volt, komolyan.. az egy csoda. Na szóval.. ott tartottam, hogy spár. A fizetésnél a pénztárossal beszélgettünk kicsit, és valószínűleg bekavarodott, mert egy ezressel többet adott vissza, így tulajdonképpen 70Ft-ot fizettem mindenért. Jó biznisz. Ezután mentünk az Agiphoz, ott volt már a 3 útitársunk, mint később kiderült, egyikükkel már találkoztam egyszer, 2009ben mikor Zsuzsival, Norcsival emg Tédével ittunk egy játszótéren a belvárosban, és ő meg elzavart minket mert hangosak voltunk. Pikuval bekevertük a menüt, megjött Milán is, úgyhogy elindultunk. A tapelágnál még felvettünk egy srácot, aztán így 7en indultunk neki az útnak. Odafele mindent kitárgyaltunk, tipikus meccs előtti beszélgetések, nagyon jó volt. Pesten már majd behugyoztunk, Milán nem is bírta, Ő a járdán elintézte az út mellett.. Pest után végig a Balaton mellett, jó volt megint arra járni. Rég láttam már. Aztán Balatonszemesnél ráfordultunk a 67es útra. Szép szöglete az az országnak. Végig kifelé bámultam, és nézelődtem. Nagyon tetszett. Persze a kötelező csoportkép, és a pózolás a Kaposvár táblával sem maradhatott el egy megállónknál. Dani is beért minket közben a 2 tárnoki utasával, a városba már együtt gurultunk be. Beálltunk a vendégparkolóba, ami tulajdonképpen egy szalaggal elkerített rész volt a hazai parkolótól. Nyilván a kaposváriak nem a huligánjaikról híresek, de azért érdekes megoldás.. hülyék és féltéglák mindenütt vannak.. Besétáltunk a vendég szektorba, jegy, hugy, sör, drapi. A meccs az idegenbeli formánkhoz képest jó volt, bár csak 1-1 lett a vége. Sejthető volt. Váltottam pár szót Feledi Lacival is, és.. közben valamiért nagyon rám törtek az érzelmek, így utólag nem is értem miért. Minden esetre tanulságos beszélgetés volt. Szurkolás csak elvétve volt, akkor is leginkább a mi kezdeményezésünkre, de ennek ellenére odabaszott a hangerő ha küldte mindenki. Meccs után taps, aztán hazaindultunk. Kicsit már lehűlt az idő, és a szél is feltámadt. Eleinte aludt mindenki, aztán valahol pest előtt Pikuval elkezdtünk minden hülyeséget énekelni, sőt néha már ordítani.. a barátok közt intrót legalább 3× elénekeltük. A rádiónak is dalolásztunk.. nagyon röhögtünk, jól feldobta a hazautat. Pesten még beálltunk a mekdrájvba GYALOG miután kiszálltunk a kocsiból.. értelem? Jól bekajáltunk, utána folytatódott az ökörködés, mire Miskolcra értünk, kedvem sem volt hazajönni, úgy felpörögtünk. Minden esetre nem tudtam már negyed3kor hová menni, úgyhogy nem volt választás. Összességében nagyon jó túra volt, jól éreztem magam. Megérte azt a tizest. Az útitársaink is jófejek voltak, velük szívesen mennék megint.
