Reggel le mészuccára, ápolástan ZH. Kifejezetten jó lett, elégedett voltam magammal. Utána rohanás haza, átvedlés, bepakolás, aztán irány a Tiszai. Adri is ugyan azzal a vonattal [11:35] ment haza, amivel én Pestre, így volt társaságom az úton. Nagyon sokat beszélgettünk, majdnem végig az úton, ami azért lep meg, mert eddig max 2 szót ha váltottunk szeptember óta. Gödöllőn leszállt, így egyedül utaztam tovább. Pestig egyszer-kétszer el is bóbiskoltam, de a pár hellyel odébb ülő cigányok az üvöltő zenéjükkel voltak olyan kedvesek és ébren tartottak...
Leszálltam a Keletibe [14:03], kisétáltam a parkolóba, pár perc múlva már ott is volt Dani az oroszlánnal. Felvett, aztán indultunk az Örs vezér térre, 2 másik diósgyőri srácért, akik fb-n jelezték Daninak hogy jönnének ha van szabad hely. Az egyikről már az elejétől lesütött hogy nem veti meg az anyagot, a másik teljesen normális volt. Mivel elég sok ballagás volt ma, annyi fullos szuka mászkált mindenhol, hogy az valami hihetetlen. Udvariasan megpróbáltunk beinvitálni egy párat a kocsiba, de valamiért nem szerettek volna velünk tartani. Pedig nagyon szépen kértük őket... Még Budaörsön begyűjtöttük az 5. emberünket, egy 40körüli fickót, aztán így indultunk el Pécsre 15:30 körül. Út közben ment a duma végig, röhögtünk csomót. Jó társaság volt.
17:30 fele értünk le Pécsre. A stadionhoz végig kellett gurulni az egész városon, ami amugy tényleg szép volt. Némelyik városrész olyan volt kicsit mint ha Miskolcon lettünk volna. Útközben kaptak hideget meleget a pécsi lakosok, ahogy azt illik, aztán a stadiontól nem messze kiszállt a két fiatalabb srác, mentek kocsmázni. Mint később kiderült, a pécsiek törzshelyén sörözgettek, aztán véletlenül a pécsi "ultrákhoz" mentek be a vendég szektor helyett, ahol meglepően udvariasan felvilágosították őket, hogy az nem a diósgyőrieknek kijelölt hely. Egyébként ez jellemző volt minden pécsire, hogy teljesen normálisak voltak velünk (akárhogy provokáltuk őket). Semmi gecizés, semmi keménykedés, békésen elvoltak mellettünk. Na szóval a két srác kiszállt kicsit korábban, mi meg a "stadion" előtt álltunk meg. Egy rendőrnő kedvesen megkérdezte tőlünk, miután mezekbe meg sállal kiszálltunk a kocsiból, hogy: "Maguk is szurkolók?" - Nem bazdmeg, mi vagyunk a 100 tagú cigányzenekar... Agyfasz.
Aztán jött a "beléptető rendszer" ami már akkor kiverte nálam a biztosítékot amikor még tulajdonképpen be sem léptünk a stadionba. Egy 60-as nagymama mint jegyértékesítő, a 16 éves unokája mint jegykezelő, 6 fogpiszkáló mint kigyúrt biztonsági, meg 30 orángután készenléti rendőrnek öltözve. Már jól indult a meccs. Szokás szerint kitettünk a Czimborákat, aztán megálltunk a kapu mögött. Szerencsére pont arra a kapura támadtunk az első félidőben, úgyhogy mind a két gólunkat tökletesen láttam. Luque 2. percben lőtt bombája után pár szurkolóval elkezdtük buzdítani a pécsi kapust, azt hiszem egy életre a szívébe zárt minket, meg úgy kb az egész Diósgyőrt is. Aztán jött az első félidő hosszabbításában Bacsa meg Tisza összjátéka után Tisza gólja.. hát a szívinfarktus kerülgette velem együtt mind a 100 Diósgyőrit, miközben cselezgetett. Meg voltunk győződve róla, hogy kisodródik, vagy kihagyja.. ÉS NEM! BEVÁGTA! Úristen mekkora tombolás volt utána. Mászott a kerítésre mindenki, örjöngtünk, üvöltöztünk, hatalmas volt. Sajnos (vagy inkább szerencsére) a második félidőben az ellenkező térfélen zajlott a mérkőzés, így nem sokat láttam belőle. Viszont a félidő közepén Tajti meghúzódott, így Rakaczki bemutatkozhatott a bajnokságban is. Nem volt sok dolga, talán 3× kellett összesen védenie. Az egyik egy BUZIbajzát próbálkozás volt, aki egyébként a meccs folyamán jópárszor elő lett véve, és kedvesen ösztönöztük őt is, akár csak a kapust az első félidőben. Lefújás után ünneplés, (belezengett a fél város) utána lassan elindultunk hazafelé. [20:17] A városból kifelé jövet megköszöntünk az éppen az utunkba kerülő pécsieknek a vendégszeretetüket... örültek neki.
A hazaút Pécsről Miskolcra összesen 3,5 óra volt úgy, hogy még Pesten is kitettük a 3 utasunkat, és 2× meg kellett állni tankolni. Az egyik ilyen alkalommal (már az M3-ason) futottam össze majkával, curtissel, meg még 3 gyökérrel. Nagyon méregettek, kíváncsi voltam belém állnak-e, de végül leléptek. Kemények voltak.
Végül is éjfél körül értem haza. Összességében nagyon jó túra volt. Kár hogy Piku meg Robi nem tudtak jönni, de azért így is tetszett. Érdekesség, hogy legutóbb éppen egy éve voltam olyan túrán (Vácott) amin nyert a csapat. Az volt az első idegenbeli meccsem, és ott is 1-2 lett az eredmény. Remélem nem kell még egy évet várnom a következő ilyen alkalomra...
